Júliusban a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt Magyarországon, ami 16 %-al volt magasabb a tavalyinál, de ennek nagy részét elvitte a 20 %-os infláció.
A G7.hu összeállítása szerint a 279 400 forint alapesetben - kedvezmények nélkül - 400 ezer forintos bruttónak felel meg. A portál az álláshirdetések böngészgetése alapján arra jutott, hogy a gyárakban két műszakban dolgozó, betanított munkás jellemző bére ez az összeg. Vagyis az összes magyarországi munkavállaló fele legfeljebb annyit keres, mint amennyit egy akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.
A lap szerint ez azért probléma, mert azt jelzi, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé: vagy nincsenek sokan, vagy nem keresnek jobban. Sajnálatos példa erre a pedagógusok bére:
„a tanárkirúgások körüli tiltakozásban nyilvánosságra hozott fizetési adatok ehhez is jó adalékok, hiszen mutatják, hogy sok esetben egy tapasztalt tanár fizetése sem éri el a mediánt, azaz tele lehetünk ehhez hasonló képzettebb munkavállalókkal, akik a havi 279 ezer forintos határvonaltól lejjebb helyezkednek el a skálán.”
Egyáltalán nem versenyképesek a magyar fizetések a nyugat-európaiakkal, főleg a jól képzettek tekintetében. A G7 megnézte, hogy mi a helyzet, ha euróban nézik meg a magyar béreket. Nyár közepén a magyar mediánbér értéke az év eleji 730-740 eurós szintről már 700 euró alá esett.
