Magyarország még egy lépéssel messzebb került az uniós forrásoktól. Kötelezettségszegési eljárás indult az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt
Az európai uniós helyreállítási forrásokkal kapcsolatos viták visszatérő eleme, hogy Magyarország azért nem juthat ezekhez a pénzekhez, mert az Európai Bizottság szerint magas a korrupciós kockázat és emiatt veszélybe kerülhet a közösségi pénzek szabályszerű felhasználása. Ezekről az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban évről évre tájékoztatják a magyar hatóságokat, azonban a magyar kormány nem teszi meg az ajánlásoknak megfelelő lépéseket
– emlékeztet a cikk.
Emiatt a Bizottság véleménye nem változik, és most úgy tűnik, hogy a magyar pozíciók tovább romlanak. A brüsszeli testület ugyanis újabb kockázatot azonosított a magyar rendszerben, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak.
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld – Észtország, Málta és Hollandia mellett – Magyarországnak, mert nem ültette át megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló uniós szabályokat ((EU) 2017/1371 irányelv).
E szabályok, melyek a Bizottság átfogó csalás elleni stratégiájának részét képezik, védik az uniós költségvetést azáltal, hogy harmonizálják a csalással és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket. A feltárt problémák főként az irányelv azon rendelkezéseihez kapcsolódnak, amelyek meghatározzák a bűncselekmények (csalás, korrupció és hűtlen kezelés) fogalmát, valamint a szankciókat és az elévülési időt
– teszik hozzá a hvg.hu-n.
Magyarországnak most két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Ha nem sikerül eloszlatni a brüsszeli aggodalmakat, akkor az eljárás a következő szakaszba lépve folytatódik. Az előbbin túl négy további ügyben is eljárás indult, illetve a már megindított eljárás tovább folytatódott.
