Az utóbbi hetekben jó néhány bombariadóról adtunk hírt. Március 30-án bombariadó volt a győri Árkádban, és országszerte több más fővárosi és vidéki bevásárlóközpontban. Április 22-én kétszer is bombariadó miatt ürítették ki, s vizsgálták át a Győr Plázát. Ugyanezen a napon volt bombariadó a budapesti Aréna Plázában is.
Ahol tömegpánikkal fenyegető helyzet alakult ki.
Bár a gyalogosok könnyen elhagyták az épületet, az autóval érkezőkre komoly tortúra várt. Először sokan a parkolójegyüket próbálták érvényesíteni, emiatt az automatáknál hamar hatalmas sorok alakultak ki – írtuk akkor, hozzátéve azt is: a létesítmény szellőzőrendszere nem bírta a terhelést, így a parkolószintek nagyon hamar megteltek kipufogógázzal.
Emiatt viszont többen pánikszerűen a lehető legrövidebb utat keresve a forgalommal szemben haladva próbáltak minél hamarabb a felszínre jutni, ami csak tovább fokozta a káoszt. Olvasónk elmondása szerint ő bő fél óra alatt jutott ki a parkolóházból, de ezzel a szerencsésebbek közé tartozott, úgy tippelte, aki a sor végére kerülhetett, akár egy órát is várakozhatott. Azt azonban furcsának találta olvasónk, hogy bár a Készenléti Rendőrség központja a pláza közelében van, onnan senki nem jött segíteni a kiürítést. Az első a bevásárlóközponthoz tartó szirénázó rendőrautót már a felszínre érve látták az ellenkező irányból, a Keleti Pályaudvar felől közeledni – számolt be róla.
Ugyancsak április 22-én volt bombariadó a Népliget autóbusz-állomáson, valamint a Corvinus Plázában is. Az Ugytudjuk pedig március 30-án, a korábbi bombafenyegetések után, a választás előtt négy nappal választás folyamatára belülről rálátó forrásunktól olyan fülest kapott, hogy bombakeresés is lesz a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, a helyszín választások céljára történő lezárásakor. Tűzszerészek fogják átvizsgálni az épületet. Emiatt a helyi választási bizottság elnökének egyeztetnie kell a vizsgálat időpontjáról a rendőrséggel.
Az agyad eldobod, mit válaszolt a Nemzeti Választási Iroda a kérdésünkre, lesz-e bombakeresés a szavazóhelyiségekben
Mint azt szerdán megírtuk: A választás folyamatára belülről rálátó forrásunk szerint bombakeresés is lesz a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, a helyszín választások céljára történő lezárásakor. Tűzszerészek fogják átvizsgálni az épületet. Emiatt a helyi választási bizottság elnökének egyeztetnie kell a vizsgálat időpontjáról a rendőrséggel - értesültünk. Tűzszerészek fogják átvizsgálni az épületeket.
Rákérdeztünk erre a Nemzeti Választási Irodánál is, akiknek válasza március 31-én érkezett meg.
Köszönjük a megkeresést és a türelmet. A kérdés nem a Nemzeti Választási Irodához tartozik, így javasoljuk a témában az illetékes szakhatóság - Rendőrség vagy Katasztrófavédelem - megkeresését
– válaszolták.
Mit lehet erre mondani? Újságíróként naivan azt feltételeztük, a választásokat szervező és felügyelő központi hivatalnak csak van valami köze ahhoz, hogy a rendőrség mikor, hol, milyen ütemezés alapján vizsgálja át a helyiségeket, amelyet értelemszerűen a helyi választási szervek nyitnak, zárnak, sőt: forrásunk közlése alapján pont a helyi választási bizottság elnökének egyeztetnie kell a vizsgálat időpontjáról a rendőrséggel.
De sebaj, megkeressük akkor az illetékes hatóságot, hátha választ kapunk erre a fogas kérdésre. Válasz nem jött, s az április 3-i választás napját semmiféle komolyabb incidens nem zavarta meg.
Mi viszont továbbra is érdeklődtünk az ORFK Kommunikációs Szolgálatától: hány bombariadó volt az elmúlt évben, illetve a 2022-es esztendő első négy hónapjában?
A Rendőrség Hívásfogadó Központjaiba (a továbbiakban: HIK) érkezett közveszéllyel fenyegetés bűncselekménnyel kapcsolatos bejelentések a megjelölt időpontokban az alábbiak szerint alakultak. A 2021. április 25. és 2022. április 25. közötti időszakban 346 esetben, míg a 2022. január 01. és 2022. április 25. közötti időszakban 164 alkalommal érkezett állampolgári bejelentés, amely tartalmazza a közintézményekre, a családi házakra, illetve a különféle gazdasági tevékenységet folytató kereskedelmi egységekre vonatkozó fenyegetéseket is
– válaszolták.
Ami elég döbbenetes szám, gyakorlatilag azt jelenti: átlagban az év szinte minden napjára jut egy bombariadó. Ez a sűrű előfordulási gyakoriság rögtön felvet pár további kérdést. Például, hogy ezek milyen formában történtek? (E-mail, más típusú elektronikus üzenet, telefonhívás, hangüzenet, postai levél, stb.) A Magyar Hang az április 22-i bombafenyegetés után egy vidéki pláza névtelenséget kérő munkatársával beszélt, így ismerte meg az akkori üzenet tartalmát.
„Gmail-es email címről jött az üzenet, délután negyed négy körül. Egy magyar név szerepel a mailcímben, de ez biztosan fiktív. A levelet úgy kaptuk meg, hogy a feladó saját magának küldte el a levelet” – mondta a lapnak nyilatkozó dolgozó (az üzletközpontot valószínűleg titkos másolatként csatolták a címzettek közé). A Magyar Hang szerint a rendőrség már ismerhette a feladót és az üzenet szövegét, legalábbis nem érte őket meglepetésként a levél tartalma. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az ügyben.
Kik állhatnak a bombafenyegetések mögött?Fotó: Vágvölgyi Bálint
A bombafenyegetések nagy száma miatt logikus a kérdés: van-e olyan elkövető, aki több ilyen fenyegetésért is felelős? Hány ilyen van, s mennyi cselekmény írható a számlájukra? Illetve hogy az elkövetők között van-e kapcsolat? Előfordult-e olyan, hogy többen, netán csoportosan, szervezetten tettek ilyet? Felmerült, illetve beigazolódott-e a gyanú, hogy valamelyik esetben terrorszervezet, külföldi titkosszolgálat, szervezett bűnözői csoport áll a fenyegetés mögött? – tettük fel kérdéseinket az ORFK-nak, de ezekre nem jött válasz.
A Magyar Hang szerint az április 22-i fenyegetésnek politikai tartalma volt. „Bomba van az épületben. Nem élhetek olyan országban, amely a terrorista Putyint szponzorálja, és amelynek az olcsó gáz fontosabb, mint az emberi élet” – a lap információi szerint akkor ez a fenyegető üzenet bénította meg országszerte a bevásárlóközpontokat és valószínűleg a MÁV debreceni igazgatóságát is. Persze egy ilyen üzenet lehet az ellenoldalról (akár Moszkva-barát szimpatizánsoktól, az orosz hírszerzéstől) jövő provokáció, amelynek az a célja, hogy lejárassa a Putyin Oroszországa elleni fellépést.
Egy vaklármának bizonyult, valótlan bejelentés mögött ott lehet a figyelemelterelés szándéka, a rendőrség, a biztonsági szolgálatok erőinek zavarkeltő lekötése is. „Több alkalommal indult szabálysértési eljárás valótlan bejelentéssel összefüggésben is, ezekben az esetekben ismeretlen személy a hívásfogadó központba valótlan cselekménnyel összefüggésben tett bejelentést, elvonva ezzel a rendőri erőket a tényleges intézkedést igénylő küldésektől” – írja a győri rendőrkapitány a 2021-es évről szóló beszámolójában.
Azóta is volt bombariadó: április 28-án a Pécsi Tudományegyetemen. Mivel az ilyen esetek elszaporodni látszanak, azt is tudakoltuk az elmúlt évre vonatkozóan: hány esetben sikerült elfogni, beazonosítani, eljárás alá vonni az elkövetőt, s hány eset van, amikor ez még nem járt sikerrel? Erről nem jött adat, de ha bármi tudomásukra jut, beszámolunk róla.
Címlapkép: Ugytudjuk/Vágvölgyi Bálint.
