Elrendelte szerdán Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak az ügyben illetékes londoni magisztrátusi bíróság. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának évek óta húzódó kiadatási ügyében hozott döntés egyelőre formális jelentőségű, mivel a kiadatást Priti Patel brit belügyminiszternek személyesen is jóvá kell hagynia, és Assange jogi képviselőinek továbbra is van lehetőségük a fellebbezésre.
Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Julian Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
A WikiLeaks-portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban mindezek alapján akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Assange kiadatását a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága szerdán alig hétperces, formális eljárás után rendelte el. A döntés jogi előzményeként a londoni felsőbíróság decemberben, fellebbviteli eljárás keretében semmisnek nyilvánította a kiadatást megtiltó végzést, amelyet tavaly januárban a londoni központi büntetőbíróság hozott.
A tilalmi végzést a büntetőbíróság elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva hozta, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak. A londoni felsőbíróság december 10-én helyt adott a fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló korábbi döntést, és a magisztrátusi bíróság szerdai végzése e döntés egyelőre nem jogerős, formális megerősítése.
Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.
Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.
Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet. Az Egyesült Államok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort komoly veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
