Az ukrajnai háború miatt a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTI szerint Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kiemelte: csak a Fidesz tudja garantálni Magyarországon a békét és a magyar emberek biztonságát.
Hozzátette: egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor izgalmasabb is.
Értékelése szerint van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy „végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről.”
„Én az utóbbiak közé tartozom” - mondta, hozzátéve, nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.
„Mégiscsak eldöntjük majd jövő vasárnap Magyarország sorsát legalább négy évre” - jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint az országgyűlési választásokkal egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazásnak európai következménye és jelentősége lesz. Magyarországnak világos, sajátos hangja van a nemzetközi térben.
„Ebben az egész nyugati gender-őrületben Magyarország a nyugalom szigete”, ahol „továbbra is a hagyományos családi megközelítést alkalmazzuk”, vagyis „az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket hagyják békén.”
A NATO szó szerint lemásolta a magyar álláspontot
– értékelte Orbán Viktor miniszterelnök a héten zajlott tárgyalásokat az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A kormányfő elmondta: a szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok - van, aki szeretne küldeni - , a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében” nem fog ilyen akcióba
– ismertette a kormányfő.
A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott: a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban.
A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.
Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval
– ismertette.
A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat , hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán.
„Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem”
– fogalmazott.
Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe - ismertette. Mindez azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8-10 évvel ezelőtti szintre esne vissza.
Az ország mindent megtesz, amit megtehet - hangsúlyozta Orbán Viktor -, „de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért”
– fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az urán ügy mellett.
Éles beszéde nem rendkívüli, érhető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba - ismertette. „Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban” - hangsúlyozta, hozzátéve: „a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért.”
Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az uránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét.
Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben. A kormányfő leszögezte: „mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk.”
Bírálta azt a Gyurcsány Ferenc DK-elnöktől hallott alternatívát, miszerint vagy erkölcsileg pocskondiázzuk magunkat, vagy feláldozzuk az érdekeinket az ukrán érdek oldalán. A miniszterelnök kijelentette: a magyar politika nem ukrán- vagy oroszbarát, hanem magyarbarát, nemzeti alapon álló politika.
A miniszterelnök hozzátette: a nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy ne nemzeti, hanem inkább birodalmi vagy nemzetek fölötti alapon álljanak a velük együttműködő országok, föladva a saját érdekeiket.
„Láttunk már ilyet, tudjuk, hogy kell képviselni a magyar érdekeket” - fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő Deák Ferencet idézve beszélt arról, hogy jelenleg „az európai mellény újragombolásának időszakában vagyunk.” A háború, az európai biztonsági helyzeten túl, megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is.
Kifejtette, most mindent újra kell számolni. Ezért a héten megtartott Európai Uniós csúcson a háború mellett a másik „nagy és fontos ügy” az energia kérdése volt, ami ugyan összefügg a háborúval, de már a háború előtt az „egekben járt” az energia ára Európában. Ezért kérdés, hogy jó energiapolitikát folytatnak-e ma a brüsszeli bürokraták.
Hozzátette: a tagállamok megközelítései egészen különbözőek, így a találkozón teljesen különböző javaslatok kerültek az asztalra.
