Nemrég írtuk meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését, azaz a sztrájk jogszerűségére tett megállapítását megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.
Fordulat a tanársztrájk kapcsán: mégis jogellenes volt
Mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek.
A szakszervezetek hamar reagáltak is a jogerős döntésre: az ügyet tovább viszik a Kúriára.
A közleményüket változtatás nélkül közzétesszük:
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével.
A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság azt állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról.
A bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.
A szakszervezetek a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a Kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.
Ennek ellenére a másodfokú bíróság – álláspontunk szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség.
Tudni kell, hogy
– a szakszervezetek a sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, mert azzal új eljárást kellet volna kezdeni, és ezzel még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja;
– a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.
Címlapképünk illusztráció, fotó: MTI
