"Nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit, és a mai nappal lemond államtitkári posztjáról Völner Pál államtitkár – olvasható a politikus közleményében, amit a 24.hu-nak juttatott el.
De mit kell tudni a vádemelésbe pillanatok alatt belebukó Völner Pálról?
A végrehajtó vezetőjétől a vádak szerint kenőpénzt elfogadó Völner Pál négy éve arról beszélt: bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését.
Mint arról beszámoltunk, az ügyészség kezdeményezte Völner Pál fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint a fideszes államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszú időn át fogadott el kenőpénzt Völner Pál fideszes politikus, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
Völner hivatalos életrajza szerint 1962-ben született Győrben. A pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzését követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, 1988-ban szerzett jogi diplomát. 1988-tól jogi előadóként, illetve jogtanácsosként dolgozott, 1990-től pedig ügyvédként – nyolc évig a Nyergesújfalui Ügyvédi Irodában, majd 1998-tól a Dr. Völner Ügyvédi Irodában. 2006-ban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke lett – ettől az évtől szünetelteti ügyvédi tevékenységét.
2010 óta egyéni országgyűlési képviselő. Szintén 2010-ben nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárává. 2014 és 2015 között az Országgyűlés Gazdasági bizottságának alelnöke volt, 2015-től 2018-ig pedig Komárom-Esztergom megye fejlesztési biztosa. 2015-től az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára.
A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke. A Magyar Hajózási Országos Szövetséget szintén 2015-től vezeti elnökként.
Ő írta alá a megfigyelései engedélyeket a miniszter szerint
A politikus idén azonban első sorban azért került be a hírekbe, mert a Pegasus-botrányban központi szerepet kapott. Idén nyáron derült ki, hogy több száz magyar állampolgár, köztük újságírók, civilek, vállalkozók, ellenzéki szereplők telefonjára egy izraeli megfigyelőprogramot telepítettek, amivel gyakorlatilag a telefonon átfutó összes információt meg tudták szerezni, be tudják kapcsolni távolról a mikrofont és a kamerát. Ezt elviekben csak terroristákkal szemben vethetné be az állam. Az is kiderült, hogy a magyar kormány is megvásárolta ezt a megfigyelőszoftvert az izraeli cégtől.
Összefoglaljuk röviden a Pegasus-botrányt
Animációs videóban magyarázzuk el a nemzetközi megfigyelési botrányt, kiemelve a magyar vonatkozásokat és a magyar kormányzat reakcióit.Ez a videó is az olva...
Varga Judit igazságügyi miniszter aztán később azt nyilatkozta, hogy a minisztériumon belül a megfigyelések engedélyezése ki van szervezve Völner Pál államtitkárnak.
Ám amikor Völnert a Telex erről kérdezte volna, a fideszes politikus elfutott a riporter elől, és nem volt hajlandó válaszolni egy kérdésre sem.
Megtaláltuk a Pegasus-ügy egyik kulcsfiguráját
Pintér Sándor egy kérdésre csak egyszer válaszol. Palkovics László nem tudja, miért nem árulta el a kormány, hogy megvették a Pegasust. Varga Mihály nem láto...
Völner: A bírósági végrehajtás minősége fontos a közbizalom miatt
Völnert most azzal gyanúsítják, hogy rendszeresen kapott kenőpénzt a Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjétől, Schadl Györgytől, akit le is tartóztattak. Ebből a szempontból érdekes lehet Völner egy 2017-es előadása, amiben arról beszélt, hogy minden jogalkotási lépésüket az a cél motiválta, hogy az igazságügybe vetett közbizalmat minden lehetséges módon erősítsék.
Völner akkor azt mondta: bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését.
A bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés útján is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál
– jelezte Völner 2017-ben.
„Az igazságügyi tárca azonban sosem tévesztheti szem elől, hogy bármilyen jogszabályt készít elő, annak végső célja az igazságszolgáltatással, a jogi hivatásrendekkel szembeni közbizalom erősítése, megóvása” – zárta akkori előadását az államtitkár, akit most azzal gyanúsítanak, hogy a végrehajtók vezetőjétől fogadott el nagy összegű kenőpénzeket.
