Egy pár hete lettünk figyelmesek arra, hogy egyre több elgázolt galamb teteme tarkítja Szombathelyen a Mártírok terét. Úgy tűnik, mintha az állatok elveszítették volna a menekülési ösztönüket. A galambok simán ott gubbasztanak az út közepén miközben az autók - szerencsés esetben - a kerek közé kapják őket.
A kevésbé szerencsés esetek nyoma jelenleg is látszik az aszfalton.
De nem csak autóknál, hanem a járdán ülve is simán hagyják, hogy a járókelők centikre haladjanak el tőlük. Mintha érdektelenek, betegek lennének.
Ma a Fő tér közepén találtunk galamb tetemet, az állatnak semmiféle külső sérülése nem volt.
Hasonló tetemeket találtunk a Nagyszálló egykori főbejáratánál.
A galambok egyébként nagy számban tanyáznak az elhagyatott épület padlásán. A lukas tetőn ki-be szállnak, jól érzik magukat a környéken.
Sőt, egyes járókelők etetik is őket, erről korábban cikket is közöltünk, és most is látni elszórt eleséget az épület közelében.
De akkor mi történhetett?
Lehet akár a most beköszöntött hidegre fogni, de a Mártírok terén még a hideg beköszönte előtt is gyakran lehetett látni kifejlett, látszólagosan egészséges galambok tetemeit.
Túlszaporodtak és egy természetes ritkulás eredményét látni most?
Kutatók hajtottak végre olyan kísérletet, amiben egy viszonylag kicsi szigetre telepítettek szarvasokat, ahol nem voltak természetes ellenségeik, így az állatok rövid időn belül túlszaporodtak. A terület hiányából fakadó stressz pedig olyan betegségeket idézett elő, amelyektől az állatok pusztulásba kezdtek. Erről Edward T. Hall írt a Rejtett dimenziók című könyvében.
Úgy értesültünk, hogy a Kormányhivatal illetékes osztályát is értesítették már az esetről, a hivatal azonban úgy nyilatkozott, hogy nincsen semmi rendkívüli a galambokkal.