A pandémia enyhülésével és a munkaerőhiány kiújulásával ismét egyre több gyárban dolgoznak külföldi vendégmunkások, kezdi cikkét a Népszava.
A lap megemlíti, hogy az elektronika- és gépjárműipar területén többnyire egyszerű összeszerelői munkát végeznek a többségben ukrán és szerb anyanyelvű, illetve a távolkeleti, latinamerikai dolgozók, akiknek tömeges jelenléte egyes ipari parkok környékén komoly feszültségeket szül.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint az elmúlt évtized közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma.
Míg 2016-ban 14 500 ilyen kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren - köztük 45 ezer ukrán állampolgár - akartak nálunk dolgozni.
Ebből azonban még mindig nem lehet biztosat tudni a vendégmunkások valós számáról, hiszen a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem is kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra. A feketézésekről pedig természetesen nem sok adat áll rendelkezésre.
Illusztráció – Ukrán vendégmunkások várakoznak a záhonyi határátkelőhelyenFotó: Balázs Attila / MTI
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter július elején jelentette be: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerőkölcsönzőkön keresztül is, az erről szóló kormányrendelet szeptember 1-jén lép hatályba, és onnantól kezdve a veszélyhelyzet végéig a külgazdasági miniszter felel a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért is.
A Népszava szerint az is igaz, hogy a vendégmunkások behozatalának megvan a gazdasági racionalitása, hiszen valóban egyre kevésbé van elegendő számú olyan magyar munkavállaló, aki a kétkezi, egyszerű fizikai munkákat elvégezné az üzemekben.
Van ugyanakkor abban némi ellentmondás, hogy a vendégmunkásokat munkaerőközvetítő vállalkozások „szállítják le” a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést
– mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Szerinte a magyar gazdaságnak és a hazai vállalkozásoknak elkötelezett munkavállalókra lenne szüksége, akikre stabilan lehet számítani, hiszen ők tudnak valóban értéket teremteni; vagyis fontos volna foglalkozni a cégek munkaerőmegtartó képességével is. A szakszervezeti vezető szerint a vendégmunkások körében ugyanakkor hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országok felé, vagy Lengyelországba, Szlovákiába.
A vendégmunkások a nyelvi nehézségek miatt nem is tudnak pár hónap alatt megfelelően betanulni, sokszor az egyszerűbb utasításokat sem értik, ami munkahelyi balesetekhez és silány minőségben elvégzett munkához vezet.
Hosszú távon így ezért a szakszervezeti vezető szerint nem lehet megoldani a munkaerőhiány problémáját.
A szakember hozzátette, hogy a magyar dolgozók azt is nehezen élik meg, hogy a vendégmunkásoknak a béren felül a szállást és az utazás költségeit is fizetik a munkáltatók. Ettől úgy érzik, őket kevésbé becsülik meg, ők kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint a külföldiek. De a kulturális különbségek szintén nehezítik a mindennapokat, pláne, hogy a migrációellenes kampánnyal évek óta hergelik a külföldiek ellen a magyarokat. Most pedig azt várják, dolgozzanak, működjenek együtt a munkahelyeken.
