A tervek szerint szeptember 1-jétől elindulnak a praxisközösségek – közölte a Világgazdasággal az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő). A modellváltásra azért van szükség, mert
júliusban összesen 928 üresen álló praxis volt Magyarországon, ebből 648 háziorvosi, 280 pedig fogorvosi.
Ezen felül tíz háziorvos jelezte, hogy kilépőként nem folytatja tovább.
Az Okfő szerint a betegutak lerövidítésének egyik leghatékonyabb eszköze az alapellátásban elérhető szolgáltatások körének bővítése, ennek gazdaságos biztosítása érdekében jönnek létre országszerte a modellváltó rendelők.
Jellemzően nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt több megszűnés
– mondta a lapnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Magyarországon összesen 2800 alapellátó fogászat van, az üresen álló rendelők száma régóta 280-300 praxis körül alakul. A pácienseket ez annyiban érinti, hogy a körzetekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást és a helyettesítő orvosok részmunkaidőben dolgoznak.
A fogorvosi praxisok finanszírozásáról Nagy Ákos elmondta:
az orvosok 30,80, illetve 100 százalékos bérkiegészítést kaptak.
Míg tíz évvel ezelőtt egy praxis havi átlagbevétele 900 ezer forintot tett ki, addig 2019-ben már 1,7 millió. Az idei orvosbérfejlesztéssel már 2,6-2,7 millió forintból gazdálkodhatnak a körzetekben, a következő két évben pedig 3,5 millióra emelkedik a havi bevételük.
A cikk szerint szerint eddig csaknem száz kollegiális praxisközösség jött létre, amelyeknek hétezer praxistagja van. A főigazgatóság tájékoztatása szerint feldolgozás alatt van az egyesült és integrált praxisközösségek, valamint a praxisközösségi konzorciumok nyilvántartásba vétele.
A lap megjegyzi, hogy a háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozására szánt keret 2021-re az elmúlt évhez képest 105,5 milliárd forinttal, 58 százalékkal emelkedett, és már most látható, hogy ezen belül az orvosi bértámogatások mértéke 2022-ben újra jelentősen, további 38 százalékkal nő.
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
