A patkány, a parlagfű és a vadnyúl mind-mind drága mulatság Európának

Nagy Donát 2021-07-30 19:34:52
A nem őshonos fajok sokba kerültek a gazdaságnak az elmúlt hatvan évben.

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be az MTI szerint.

A senckenbergi tudósok egy nemzetközi kutatócsoporttal közösen megvizsgálták, hogy milyen költségekkel járt az invazív fajok megtelepedése Európában és Németországban. A NeoBiota című tudományos folyóiratban a héten publikált tanulmányuk szerint az európai országokban a nem őshonos fajok az 1960 és 2020 közötti időszakban több mint 116,61 milliárd eurós kárt okoztak, ebből csak Németországban 8,21 milliárd eurónyit (3 ezer milliárd forint). A kutatók szerint a kiadások minden évtizedben megtízszereződtek, a tényleges költségek pedig valószínűleg ennek többszörösét teszik ki.

A patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és a Gyrodactylus salaris (egy piócaszerű parazita) - ezeket tartják az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt okozó öt fajnak.

Csak a patkányok hatvan év alatt mintegy 5,5 milliárd euró költséggel jártak Európában

- magyarázza Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa.

Fotó: Pixabay

Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által Európában és Németországban okozott károk és költségek számításait az InvaCost adatbázis információira alapozták. Ez az adatbázis rögzíti a nem őshonos fajok által okozott gazdasági károk globális felmérését.

Haubrock elmondta, hogy először számszerűsítették átfogóan és részletesen az európai országokban az invazív fajok által okozott költségeket, és figyelték meg azok tendenciáit egy hatvanéves időszak alatt. Az invazív fajok által 1960 és 2020 között okozott összes költség 116,61 milliárd eurót tett ki, a legmagasabb költségek az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország és Németország területén jelentkeztek. A nem őshonos állatok és növények a mezőgazdaságban és az erdészetben okozták a legnagyobb gazdasági kárt.

Az invazív fajok bevándorlásának és behurcolásának okai a biológus szerint sokfélék: a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okolható. Németország például központi fekvése révén kiterjedt kereskedelmet folytat más országokkal, ami elősegíti a nem őshonos fajok betelepedését.

A tanulmányban a tudósok arra is rámutattak, hogy a felmerülő költségek egy részét nehéz számszerűsíteni, így például az emberi egészségkárosodást vagy az őshonos fajok kiszorulását.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem minden invazív faj okoz gazdasági károkat, de a felmerülő költségeket valószínűleg rendkívüli mértékben alábecsülik.

Hozzátették, hogy az invazív fajok okozta növekvő gazdasági és ökológiai problémák regionális vagy nemzeti szintű kezeléséhez javítani kell az információ átadását, a károk felmérését.

A globalizálódott világban a károk megelőzése és enyhítése csak nemzetközi összefogással lehet sikeres - figyelmeztetett Haubrock.

Szólj hozzá!

Újabb letartóztatás a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazások ügyében

Egy további személy egy hónapig tartó letartóztatását rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság Szőlő utcai ügyben.

Megdöbbentő, eltitkolt jelentésről beszélt Magyar Péter, amit még ma nyilvánosságra fog hozni

Az állami gondozásban élő gyermekeket érő visszaélésekről készült, eddig nyilvánosság elől elzárt dokumentumról számolt be a TISZA Párt elnöke.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint míg Brüsszel a multikat védi, addig a kormány az árrés-stopot

Az Európai Bizottság bírálata ellenére a kabinet meghosszabbította és kiterjesztette az intézkedést.

Rekordmennyiségben ajánlunk programot a hétvégére

Advent harmadik hetében is van mit csinálni Győrben. 

Győri ovisok kreativitását díjazták a „Passzold vissza, tesó!” kihíváson

A környezettudatosság és közösségi szemlélet kapott főszerepet.

Iskolák kapták idén a Baross Gábor-díjat Győrben 

A polgármester szerint Győr jövője az iskolákban, a megfizethető lakhatásban és a helyben maradó forrásokban van. 

A legjobb hatóanyagok a fiatalos bőrért

Az idő múlásával a bőr állapota természetesen változik, de sokan keresnek hatékony módszereket az öregedés jeleinek lassítására.

Újabb letartóztatások történtek a Szőlő utcai bántalmazási ügyben

A bíróság három gyanúsított előzetesét rendelte el - a hatóságok szerint a bizonyítást veszélyeztetné, ha szabadon maradnának.

Bebes István főkonzulként már Németországban képviseli a magyarokat

Ősszel vette át a hivatalt, és a magyar-német műanyagipari szektorral kapcsolatos meglátásait is megosztotta Körmend korábbi polgármestere.

Magyar Péter: „nem leszünk cinkosok, nem fogjuk magukra hagyni ezeket a gyerekeket”

A TISZA Párt elnöke szerint rendszerszintű kudarc áll a bántalmazási botrányok mögött, és nem csak a javítóintézetekben van jelen a probléma.

Elindult Győrben az idei ebösszeírás

Oltásnak, chipnek lennie kell, és be kell jelenteni minden, a kutyát érintő változást.

Győr környéki programok a hétvégére

Advent harmadik hétvégéjén sem kell otthon kuksolni.

Több lépcsőben emelkedik az alanyi adómentesség bevételi határa

2026-tól évről-évre nő a keret, egyszerűbbé válhat a kisvállalkozások adózása.

Hogyan váljék gördülékeny folyamattá a vállalkozásod vezetése?

Manapság a sikeres vállalkozások számára a hatékonyság és az ügyfélkapcsolatok minősége kulcsfontosságú. A modern technológiai megoldások révén a cégek könnyebben kezelhetik napi feladataikat, és több időt fordíthatnak a stratégiai tervezésre.

Kiterjesztette a kormány a 3 százalékos lakáshitelt: zártkerti ingatlanok tízezrei válhatnak elérhetővé, amennyiben lakóház besorolásúak

A „belterületi” szó törlésével jelentős változás lépett életbe az Otthon Start szabályaiban.

Elkészült a talajvíz-monitoring rendszer első üteme Győrben

Bácsán, Kertvárosban és Győrszentivánon már működnek az új kutak, amelyek a város talajvíz helyzetét figyelik.