Július 23. és augusztus 8. között Tokióban rendezik meg a XXXII. nyári olimpiát, amelynek kabalafiguráját, Miraitovát (Miraitowa) 2018. július 22-én mutatták be a nagyközönségnek.
A legelső olimpiai kabala, Smoky az 1932-es Los Angeles-i olimpián sétált be a sporttörténetbe. A kis fekete skót terrier véletlenül tévedt az olimpiai faluba, ahol az atléták adoptálták és szerencsekutyájuknak fogadták.
Az első - még nem hivatalos - olimpiai kabalafigurák az 1968-as mexikóvárosi nyári és a grenoble-i téli olimpiára születtek meg. A mexikóiak a Chichén Itza-i maja piramisban talált vörös jaguárral, a franciák a Schuss nevű stilizált síelő figurával rukkoltak elő. A kabalák sikert arattak, mára már a játékok szimbólumaivá, az olimpiák arculatának meghatározó elemeivé váltak. A paralimpiai kabalák először 1980-ban, a hollandiai Arnheimben jelentek meg, az 1988-as szöuli olimpia óta pedig az olimpiai kabalák egyenrangú társaiként alkotják meg őket.
Neves tervezők, tervezői csoportok dolgoznak azon, hogy kitalálják az olimpia szellemiségét megtestesítő, a rendező város és ország kulturális és történelmi örökségét közvetítő, vidám színeikkel a játékok fesztiválhangulatát hangsúlyozó és nem utolsó sorban jól eladható szerencsebabákat. Forgalmazásukra egész üzletág épül, de megjósolhatatlan, hogy a piacra dobott figurák közül melyik lopja be magát a vásárlók szívébe.
Az első hivatalos nyári olimpiai kabalafigura, immár a NOB jóváhagyásával, 1972-ben Münchenben mutatkozott be. Az olimpiai színekben pompázó, csíkos testű bajor tacskót, Waldit egy Cherie von Birkenhof nevű valódi négylábúról mintázta tervezője, Otl Aicher. A kutyus az atlétákra jellemző állóképességet, kitartást és gyorsaságot jelképezte, még a maratoni futás útvonala is a tacskó alakját követte.
Az 1976-os montreali olimpia kabalája, Amik, a kanadai hód az országot szimbolizáló türelmet és kemény munkát testesítette meg. A négytagú dizájner-csoport által megformált kucorgó figura neve az algonkin indiánok nyelvén hódot jelent.
Az 1980-as moszkvai olimpiára csalogató kedves kismackót, Misát a Szovjetunió legkedveltebb állatáról, a barnamedvéről mintázták, teljes neve Mihail Potapics Toptigin volt. A Viktor Csizikov gyermekkönyv-illusztrátor által tervezett medvebocs a sportesemény-kabalák közül elsőként kereskedelmi árucikként is rekorder lett, sőt - mint vendég - a népszerű No, megállj csak! szovjet rajzfilmsorozat olimpiai jelenetében is szerepet kapott.
Az 1984-es Los Angeles-i olimpiát Sam, a fehér fejű rétisas jelképezte. Az Egyesült Államok nemzeti madarát a Walt Disney-s Robert Moore álmodta meg, a vidám sasfiók csak nevében és öltözetében emlékeztetett a jól ismert Uncle Sam (Samu bácsi) zord tekintetű figurájára.
Az 1988-as szöuli olimpián egy szibériai tigriskölyök, a koreai nép barátságosságát és vendégszeretetét jelképező Hodori köszöntötte a nézőket. Nevét a horangi (tigris) és dori (fiúcska) koreai szavakból rakták össze. Tervezője, Hyun Kim egy tigrislánykát is teremtett mellé, de Hosuni végül a háttérben maradt. Szerencsés magyarok a Hodori kaparóskártya-akció nyerteseiként utazhattak Szöulba.
1992-ben Barcelonában a Javier Mariscal tervezte Cobi, a pireneusi hegyikutya okozott meglepetést. Az avantgárd, kubista ábrázolásmód miatt alig felismerhető kutyust nem sok szeretettel fogadták, de kereskedelmi népszerűsítése (a Coca Cola és a Danone termékein szerepelt, sőt saját tv-sorozatot is kapott) hatására végül az olimpiák történetének egyik legjövedelmezőbb kabalájává vált. Nevét az olimpia szervező bizottságának (COOB) kezdőbetűit felhasználva rakták össze. A magyarok a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által kibocsátott COBI'92 kaparós sorsjegy megvásárlásával segíthették olimpikonjaink sikeres szereplését.
Az 1996-os atlantai olimpia kabalája, Izzy (az első számítógépes animációval tervezett olimpiai kabala) megjelenésével felrúgta az addigi hagyományokat. Nem bújtatták állati testbe, nem jellemezte az adott országot, absztrakt volt, amorf és felismerhetetlen. A What is it? (Mi ez?) kérdésből kapott nevét 32 amerikai kisgyerek választotta ki a kortársaik által javasolt öt elnevezésből. John Ryan tervező a kék ruhába, tornacipőbe bújtatott figurát többször átdolgozta, de imázsán ezzel sem tudott javítani, szomorú sorsra jutott, csúfneveket kapott, viccek születtek róla.
2000-ben Sydneyben az ausztrál kontinens egzotikus állatvilágát Olly, a kokabura (kacagójancsi madár), Millie, a hangyászsün és Syd, a kacsacsőrű emlős figurái képviselték. Nevüket az olimpia, a millennium és a Sydney szavakból származtatták. Olly a nagylelkűséget, Millie az ezredforduló ismerettárát, Syd az autentikus ausztrál környezetet, illetve együtt a levegő, a föld és a víz hármasságát reprezentálták, Matt Hatton és Jozef Szekeres tervezték őket. (A kabalaválasztás nagy vesztesei, a koala és a kenguru túlzott ismertségük miatt estek ki a jelöltek közül.)
A 2004-es athéni olimpia kabaláit alkotó Szpirosz Gogoszt az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum egy 2700 éves agyagbabája ihlette Athéna és Févosz, az emberalakos olimpiai kabalák ritka példányainak megformálására. Nevüket az olümposzi istenek után kapták: Févosz (Phoibosz Apollón) a fény és a zene istene, Athéna (Pallasz Athéné) a bölcsesség istennője és Athén városának védelmezője. A tervező szándékai szerint az ókori és a modern görög történelem közötti kapcsolatot jelképezték, és az örök olimpiai értékeket, a részvételt, a testvériséget, az egyenlőséget, az együttműködést és a sportszerűséget testesítették meg - de eme nagyszerű tulajdonságaik ellenére sem arattak tetszést.
A 2008-as pekingi olimpiát egy egész kabalacsapat, öt szerencsét hozó Fu Wa-baba reklámozta. A kék hal Pej Pej, a fekete panda Csing Csing, a vörösen égő olimpiai láng lelkét jelképező Huan Huan, a sárga tibeti antilop Jing Jing és a zöld fecske Ni Ni a neves kínai képzőművész, Han Meilin teremtményei voltak. Bennük öt természeti elem: a tenger, az erdő, a tűz, a föld és az égbolt, valamint az öt földrész is testet öltött, színük az olimpiai öt karikára utalt. Nevük angol átiratának összeolvasásából (Bei-Jing-Huan-Ying-Ni) a "Peking üdvözöl téged" mondatot lehetett kirakni. A figurák üzleti szempontból is szép sikert arattak.
A 2012-es londoni olimpia talányos kabalája, Wenlock az Iris Kreatív Ügynökség teremtménye, az építkezés utolsó acélcseppjeiből formázott, futurisztikus külsejű, egyszemű mágikus lény volt. A feje búbján levő sárga lámpa a londoni taxikat, a lámpa és a mellette levő két kis fülecske együtt a győzelmi dobogó három fokát, karkötője az olimpiai ötkarika színeit idézte. Nevét a shropshire-i Much Wenlockról kapta, ahol 1850 óta rendeztek olimpiai elnevezéssel játékokat, s Pierre de Coubertin báróban itt tett 1890-es látogatásán fogalmazódott meg a modern, nemzetek feletti olimpia megrendezésének gondolata. Tervezői elsősorban a gyermekeket szerették volna meghódítani, de Wenlock és a gyerekek nem találtak egymásra.
A 2016-os riói olimpia sárga ruhába bújtatott kabalafiguráját, a Brazília változatos állatvilágát reprezentáló Viniciust a Birdo cég tervezte, internetes közönségszavazással kiválasztott nevét a népszerű brazil költő és bossa nova komponista, Vinicius de Moraes után kapta. Gyerekek és felnőttek egyaránt imádták.
A tokiói ötkarikás játékok kabalája a kék-fehér kockás, hegyes fülű mesefigura, Miraitova (Miraitowa) lett. A japán mirai (jövő) és tova (örökkévalóság) szavakból alkotott nevével az innováció és a hagyomány megtestesítője, a japán gondolkodásmód közvetítője. Paralimpiai párja, Szomeiti (Someity) rózsaszín-fehér mintás és galléros köpenyt visel, neve és színe a cseresznyefa virágzására utal. Tanigucsi Rio illusztrátor álmát több millió japán iskolás szavazata juttatta el a megvalósulásig.
A cikk az MTVA Sajtóarchívumának háttéranyagából készült