Űrben őrzött egérspermából születtek utódok egy japán kutatócsoport munkájának eredményeként. Mintegy hat éven át őrizték a fagyasztva szárított spermiumokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A kifejlesztett technológia lehet kutatók szerint az új "Noé bárkája", amely megmentheti a növényeket és állatokat a kihalástól.
Az űrben tapasztalható sugárzás ellenére összesen 168 egér született 2019 és 2020 között, miután a spermát lehozták az ISS-ről. A kutatást a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) és a Jamanasi Egyetem tudósai végezték. Az öt évig és 10 hónapig tartó periódus a világon a leghosszabb, amelyet minták az űrállomáson töltöttek biológiai kutatás keretében - olvasható a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
A Vakajama Teruhiko, a Jamanasi Egyetem professzora által kifejlesztett liofilizási - fagyasztva szárítási - technikának köszönhetően a sperma több mint egy éven át megőrizhető szobahőmérsékleten. Ennek köszönhetően nem kellett fagyasztót küldeni az ISS-re a kísérlet érdekében.
A technológia a jövőben alkalmazható lehet a modern reproduktív orvoslásban és az állattenyésztésben.
A kutatás során 12 hím egértől gyűjtöttek spermát a kutatók. A liofilizált minták felét 2013-ban az ISS-re küldték, másik felét a Földön őrizték meg. A minták első csoportját kilenc hónap után hozták le az űrből, hogy ellenőrizzék, a tervek szerint halad-e a kísérlet. Két év és kilenc hónap, majd öt év és tíz hónap után hozták le a következő mintacsoportot.
Bár az űrből visszatért spermiumokra némi hatással volt a sugárzás, a sikerességi arány hasonló volt a Földön mintegy hat éven át őrzött mintákéhoz. Az egerek következő generációja sem mutatott abnormalitásokat - emelte ki a tanulmány.
A tudósok megállapították, hogy a fagyasztva szárított spermiumok akár 200 évig is megőrizhetők az ISS-en mindenféle űrsugárzás elleni védelem nélkül is. Az ilyen technikával megőrzött sperma optimális alapanyag lehet a jövőben a genetikai sokszínűség megőrzési módjainak feltárásához.
