Emberi maradványokra találtak egy izraeli víznyelőben, írja a Guardian. A maradványok viszont minden előzetes elképzelésnél régebbről, nagyjából 100 ezer évvel ezelőttről származnak, és az emberek egy olyan csoportjához tartoznak, akikről eddig még nem is tudtunk.
A régészek a csontok mellett több korai kőeszközt is feltártak, de lovak, őzek és ökrök maradványaira is ráleltek Izrael középső területén található Ramlában. A szakértők azt mondják, a csontok tulajdonságaiban fellelhető néhány, a neandervölgyi emberre hajazó vonás, de találhatóak bennük a korai emberekre jellemző tulajdonságok is. Az ásatás területén egy időben Homo Sapiensek is éltek, ám a most megtalált csontok egészen biztosan nem hozzájuk tartoznak.
Az újonnan felfedezett emberfajtát az ásatás helyéről, Nesher Ramláról keresztelték el a régészek, akik szerint a most megtalált kapocs a neandervölgyiek és a korai emberek között kulcsfontosságú szerepet tölthet be az emberi evolúció feltérképezésében.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A kutatók hosszú ideig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember Európában fejlődött mi, mert itt találták meg a legrégebbre visszavezethető maradványokat. Az elmúlt időszakban viszont egyre több kérdőjel született az elképzelés körül, a szakértők pedig azt feltételezték, hogy az evolúciós láncból hiányozhat még néhány szereplő, az egyik ilyen embercsoport lehet a Nesher Ramla Homo.
Magáról az ásatás helyszínéről azt mondják a szakértők, hogy régen egy tó lehetetta víznyelő helyén, ami magához vonzotta először az állatokat, majd később az embereket. A maradványok mellett talált kőeszközöket 120 és 140 ezer évesre tippelik a régészek, akik megjegyezték azt is, hogy a Nesher Ramla Homo olyan technikákat alkalmazott, amelyet eddig csak a neandervölgyi emberek és a Homo Sapiens körében tapasztaltak.
A régészek úgy gondolják, a felfedezésükre különféle reakciók érkezhetnek majd a történészek részéről, abban viszont egészen biztosak, hogy a terület fekvése miatt az emberi evolúció egyik eddig fel nem tárt pontját sikerült megtalálnik. Ramla ugyanis Afrika és Eurázsia között nagyjából félúton található, így egy fontos állomása lehetett az Afrikából kivándorló emberek számára.
