A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott, szombaton véget ért kétnapos értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei - írja az MTI.
Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat".
A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
Ez szerepel az egyezségről a brit pénzügyminisztérium által szombat délután kiadott részletes ismertetésben is.
Fotó: Pixabay
A nyilatkozat szerint a megállapodás két fő pillérre alapul.
- Az első pillért jelenti az az elképzelés, amelynek alapján a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol központjuk működik.
Ez a szabály azokra a globális cégekre vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek.
Ezeknek a cégeknek a 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezt a nyereséghányadot ezekben az országokban kellene adóztatásnak is alávetniük. - A megállapodás második pillére az általános társasági adóztatás globális reformjának előmozdítása, és ebbe a kategóriába tartozik a 15 százalékos minimális társaságiadó-cél kijelölése.
A brit pénzügyminisztérium ismertetése szerint ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását.
A londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodást a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak Velencében esedékes júliusi értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.
A hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális - elsősorban amerikai központú - online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében.
Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal - köztük az Egyesült Királysággal - szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.
A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik.
Rishi Sunak hangsúlyozta, hogy a brit kormány mindig is átmeneti megoldásnak tekintette a globális online cégek nagy-britanniai tevékenységére kivetett digitális szolgáltatási adót.
Magyarország nem kér belőle
Az MTI ugyan nem írja, de a magyar kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetésének ötletét, mivel ez Szijjártó Péter szerint adóemeléshez vezetne - írja a 444. A külügyminiszter azt mondja, hogy az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.
