Az év elején 4 százalékos minimálbér-emelésben (ami alapesetben 167 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében pedig 219 ezer forintot) állapodtak meg a szociális partnerek, azaz a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak februárban kerülhetett sor a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelésére - írja az Mfor.
Így a 4 százalék valójában csak 3,6 százalékot jelent, januárban ugyanis – megállapodás híján – még az előző évi minimálbérnek megfelelő összeget utalták a dolgozóknak.
Az év eleji megállapodás rögzítette azt is, hogy ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót (szochó), akkor a minimálbér is emelkedhet még egy százalékkal.
A költségvetési mozgástér figyelembe vételével 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér növekedése ugyan nem érte el a megállapodásban foglalt szintet, azonban a koronavírus okozta válság hatásainak mérséklése érdekében a Kormány ettől eltekintve 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát a munkahelyek megóvása érdekében. A következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre.
– számol be róla a szakportál.
Vagyis idén és jövőre is sor kerül a szochó további, összességében 3,5 százalékos lefaragására. Így jönne ki a 2016-ban megcélzott 12 százalékos szochó. S amiatt sem kell aggódni, hogy a reálbér-feltétel nem teszi lehetővé az újabb lépést.
A konvergenciaprogram alapján idén júliusban újabb 1 százalékos emelés jöhet a legkisebb béreknél, így a minimálbér 169 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 221 ezer forintra növekedhet.
