A New York-i magyar ENSZ-képviseleten tartott ceremónián a kapcsolatfelvételről szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá John Silk Marshall-szigeteki külügyminiszterrel, írja az MTI.
A magyar diplomácia vezetője az aláírást követően arról beszélt, hogy a Marshall-szigetek nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek és a klímavédelemnek, és Magyarország is komolyan veszi a környezetvédelem jelentette kihívásokat, tettekkel kíván részt venni azok megválaszolásában. Emlékeztetett, hogy az európai uniós tagállamok közül elsőként Magyarország írta alá a globális klímaváltozás elleni küzdelemről szóló párizsi megállapodást.
Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a két ország eddig is együttműködött az ENSZ tevékenységén belül, és most megállapodtak ennek folytatásáról és kiterjesztéséről. Magyarország támogatja a Marshall-szigetek tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, a Marshall-szigetek pedig támogatja Magyarország tagságát az UNESCO végrehajtó tanácsában.
Utalt Szijjártó Péter arra is, hogy az Európai Unió és a mikronéziai szigetek között vízummentességi megállapodás van érvényben. Az EU a jelenlegi keretköltségvetésben több mint 9 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a Marshall-szigeteknek, és Magyarország támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a következő keretköltségvetésben, 2020 után növekedjék a támogatás.
John Silk azt emelte ki: nagyra értékeli Magyarország támogatását ahhoz, hogy az október közepi szavazáson hazája bekerüljön a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsba.
Kifejtette, hogy a klímavédelem a Marshall-szigetek esetében emberi jogi kérdés is, hiszen az ország területének 99 százaléka tenger. Ráadásul a földterület alig egy méterre emelkedik ki a tengerből, tehát a vízszint jelentősebb mértékű növekedése eltörölheti a Föld színéről a teljes Marshall-szigeteket.
Ennek fényében különösen nagyra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Európai Unió és tagországai tesznek a klímaváltozás megakadályozására.
A Marshall-szigeteki Köztársaság Mikronézia szigetvilágában, Hawaii és Ausztrália között félúton helyezkedik el, két szigetcsoport, a korall-atollokból álló Ratak- és a Ralik-szigetlánc, továbbá több kis korallpad alkotja. Összterülete 181,4 négyzetkilométer, népessége kevesebb mint 70 ezer fő.
