A Központi Statisztikai Hivatal adatairól már sokan beszámoltak – köztük mi is –, hogy tavaly mindössze 671 ember adott le menedékkérelmet Magyarországon, közülük pedig 68-an kapták meg végül a menekültstátuszt.
Arról már kevesebb szó esett azonban, hogy ez az alacsony szám miért jelentős, ami esszenciája a kormány menekültellenes attitűdjének. A KSH adatai szerint ugyanis az elmúlt 18 évben sosem volt ilyen alacsony a menekültek és menedékkérők száma:
A diagramban százalékos megjelenítést használtunk, ami jól kirajzolja, hogy a 2015 előtti jóval befogadóbb menedékügyi szabályok alapján a kérelmezők mekkora arányban kerültek valamilyen oltalom alá.
Szembetűnő, hogy a menekülthullám 2013-as kezdete előtt évente átlagosan 3700 menedékkérő érkezett, ezt a számot főleg az afganisztáni háború kezdete (2001 októbere) és az iraki háború kitörése (2003 márciusa) emelte meg, a többi évben 2500 alatt volta a kérelmezők száma.
A kisebb és közepes menekülthullámokra jellemző volt, hogy a konfliktusövezetekből elindulók elsősorban a szomszédos országokba mentek, csak azok vállalkoztak a hosszú utakra, akik erre fizikailag képesek voltak, illetve finanszírozni is tudták. Ez 2013-ban változott meg, mikor az egyébként gazdaságilag és fejlettségben sem nagyon elmaradott Szíriában tört ki polgárháború, mely földrajzilag is közelebb volt, mint az iraki vagy afgán konfliktus, emiatt tömegek tudták megcélozni Európát, hogy menedékkérelemért folyamodjanak. Látható, hogy a valamilyen státuszt elnyertek száma épp a válság legsúlyosabb éveiben volt a legalacsonyabb, a kérelmek 97-99 százalékát utasították el, noha állampolgárság szerint a szír, iraki és afgán kérelmezők voltak túlnyomó többségben. A koszovói gazdasági bevándorlók kérelmeinek nagy számát érdemes külön kezelni a konfliktusövezetekből érkezőkétől a KSH statisztikájában.
A fentebbi számok tükrében látszik, hogy noha jelenleg is őrült polgárháború dúl Jemenben, vegyifegyvereket vetnek be Szíriában, Irakban és Afganisztánban sem zárult le a konfliktus, valamint Észak-Afrikában (főleg Líbiában) is harcok dúlnak, döbbenetesen alacsony a kérelemért folyamodók száma Magyarországon.
Ez két okkal magyarázható:
- Az EU-Törökország megállapodás értelmében lényegében lezárult a balkáni menekültútvonal, a kontinensre érkezőket Görögországban tartják.
- Magyarország menedékjogi eljárása oly mértékben változott meg, ami miatt a menedékkérők is inkább szomszédaink felé veszik az irányt, ha az EU területén akarnak kérelemért folyamodni.
Mint ismert, a menedékkérelmek elutasítása azt az automatizmust vette fel, hogy ha valaki a kormány által biztonságosnak ítélt országból érkezik, az nem kaphat menekültstátuszt. A déli tranzitzónába érkezőkre hónapokig is eltartó eljárás várhat, addig egy szögesdrótkerítésekkel körülvett kvázi börtönben kell tartózkodniuk. A közlemúltban több esetben sem adtak a menedékkérőknek ételt a határon a jogerős elutasító határozat megszületéséig. Kiderült az is, hogy a tranzitzónában több a gyermek, mint felnőtt - ezt Szél Bernadett képviselői adatkikéréséből tudhattuk meg.
