Megszavazta első olvasatban az orosz parlament alsóháza kedden azt a törvénytervezetet, amely megnehezíti, hogy volt orosz elnököket megfosszanak mentelmi joguktól. Egy exállamfőt a még hatályos szabályozás értelmében akkor lehet megfosztani mentelmi jogától Oroszországban, ha büntetőeljárás indul ellene a hivatali ideje alatt elkövetett súlyos bűncselekmény címén. Az eljárást a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke kezdeményezheti a törvényhozás alsó házánál (az Állami Dumánál), amely ezt jóváhagyása esetén a felsőházhoz (a Szövetségi Tanácshoz) továbbíthatja, amelynek három hónapon belül kell döntenie intézkedésről.
A javasolt új rendszer szerint a hivatalban lévő elnököt abban az esetben menthetik majd fel hivatalából, a volt elnököt pedig akkor foszthatják meg mentelmi jogától, ha az alsóház a legfelsőbb bíróság határozatával megtámogatva vádolja meg súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy hazaárulással őket, az alkotmánybíróság pedig megerősíti a vádemelési eljárás törvényességét. A felsőháznak ennek alapján kell határoznia.
Az ügyben a parlement mindkét kamarájának kéltharmados többséggel kell döntenie, az alsóházi képviselők egyharmadának kezdeményezése és az alsóház által felállítandó különbizottság döntése alapján. Ha a felsőház három hónapon belül nem határoz az ügyben, a vád elvetettnek tekinthető. A megvádolt exelnöknek joga lesz a parlament mindkét házában jelen lenni ügyének tárgyalásakor.
A törvénytervezet értelmében egy volt államfő ellen nem indulhat bűnügyi vagy közigazgatási eljárás, egy exelnököt nem lehet őrizetbe venni, letartóztatni, átkutatni, kihallgatni vagy megmotozni. A jelenlegi szabályozás szerint ilyen korlátozások csakis az államfői poszton elkövetett ügyekkel kapcsolatban foganatosíthatók velük szemben.
Elfogadása esetén az új törvény Vlagyimir Putyin hivatalban lévő és Dmitrij Medvegyev volt államfőre lesz majd vonatkoztatható. Mihail Gorbacsovra nem, mert ő szovjet és nem orosz elnök volt. A törvénytervezet kezdeményezők a változtatást azzal indokolták, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az idei alkotmánymódosítással, ilyen szellemben jártak el azok a honatyák, akik kedden a választási törvényhez nyújtottak be módosításokat. Ezeknek értelmében jogszabályi szinten is ejtenék az alaptörvény-módosítás hatályba lépésekor hivatalba lévő elnök - Vlagyimir Putyin - esetében azt a korlátozást, hogy az államfői tisztséget egy ember legfeljebb két mandátum erejéig töltheti be.
A tervezet átvezetné a törvénybe azokat az alkotmányos rendelkezéseket, amelyek értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.
Az alsóház második, fő olvasatában fogadta el kedden azt a törvénytervezetet, amely megszigorítja az Oroszországi Föderáció területének elidegenítésére való nyilvános felhívásra vonatkozó büntetést. Az új jogszabály tervezete az első elkövetés esetére pénzbírságot ír elő, a megismétlés esetén pedig lehetővé teszi a szabadságvesztés kiszabását is.
Első esetben az állampolgárok 30-60 ezer rubel, a tisztségviselők 60-100 ezer rubel, a jogi személyek pedig 200-300 ezer rubel bírsággal sújthatók. (A rubel jelenleg 4 forintot ér.) Ha a felhívás az interneten történik, akkor a büntetési tételek ezekben a kategóriákban 70-100 ezer, 100-200 ezer, illetve 300-500 ezer rubelre nőhetnek. A területelidegenítésre való megismételt felhívás a bírságok megemelése mellett már büntetőjogi felelősségre vonást von maga után, amely akár 6-10 évi szabadságvesztéssel is járhat.
