Nyolc évvel ezelőtt, 2014. július 17-én lőtték le az oroszbarát szeparatisták a Malaysian Airlines MH17 jelű, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát, amin 283 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár – és 15 főnyi személyzet tartózkodott, írja a laptársunk, az Azonnali.
Ahogy Rácz András, történész, Oroszország-szakértő egy részletes cikkében írja, a repülőgép a békeidőben megszokott repülési útvonalat követte, és mintegy 10 ezer méter magasságban haladt Ukrajna fölött. Bár a harcok már 2014. áprilisában kirobbantak Kelet-Ukrajnában,
a légtér csak 7900 méter magasságig volt lezárva.
Ahogy a szakértő megjegyzi, Moszkva addig csak könnyű légvédelmi fegyverekkel, elsősorban vállról indítható légvédelmi rakétákkal támogatta a szeparatistákat, amiknek a hatótávolsága alig 2-3000 méter, ezért biztonságosnak tűnt a terület felett a repülés.
On this day in 2014, a #Russia|n Buk shot down a passenger aircraft #MH17 flying at 10 km from Amsterdam to Kuala Lumpur over #Donetsk region in eastern #Ukraine.
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) July 17, 2022
All 283 passengers and 15 crew were killed.
pic.twitter.com/O20x27pHJy
Csakhogy a tragédia előtt néhány nappal Buk-M1 rakétaindítóval felszerelt légvédelmi egység érkezett a szeparatistákhoz, viszont – hangsúlyozza a szerző – nagy hatótávolságú
radart nem kaptak hozzá a szeparatisták Moszkvától,
úgyhogy ők csak annyit láttak az utasszállítóból, hogy valami repül az általuk felügyelt légtérben.
Mivel a szeparatistáknak nem volt saját légiereje, írja Rácz, nem kellett azzal a problémával foglalkozniuk, hogy esetleg saját gépre nyitnak tüzet – jó eséllyel úgy gondolták tehát, hogy ami Kelet-Ukrajna felett repül, az
csak ukrán, tehát ellenséges katonai repülőgép lehet.
Eszükbe sem jutott, hogy a légtérben polgári gépek is lehetnek. Némi egyszerűsítéssel tehát úgy is lehet fogalmazni, hogy a szeparatistáknak nagyjából mindegy volt, mire lőnek – a rakétának pedig szintén.
A maláj Boeing 777-es fekete doboza 13:20 perckor rögzítette az utolsó adatokat, ekkor érte a gépet a rakétatalálat.
Bár az orosz állam azóta is cáfolja, hogy bármi szerepe lett volna az utasszállító repülőgép lelövésében, egy, a hollandok által vezetett nemzetközi nyomozó csoport 2018 májusában megállapította, hogy az utasszállítót a délkelet-oroszországi Kurszkban állomásozó 53. orosz légvédelmi dandártól származó BUK-rakétával lőtték le.
A nyomozócsoportnak azt már korábban, 2016 őszén sikerült megállapítaniuk, hogy a rakétát a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől – indították, és hogy a Buk-M1 rakétaindítóval felszerelt légvédelmi egységet a gép lelövése után gyorsan vissza is szállították Oroszországba.
A holland hatóságok 2020 elején pert indítottak, amiben három orosz és egy ukrán állampolgárt vádoltak meg. Az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko voltak azok, akik megszervezték az utasszállító lelövését.
A hatóságok 2022 végére ígértek ítéletet, és bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a gyanúsítottak ellen, nem valószínű, hogy
a tetteseket valaha sikerül megbüntetni.
