Kisebb diplomáciai csörte alakul ki Ukrajna és Németország között: mint ismert, a német elnök, Frank-Walter Steinmeier még áprilisban szeretett volna találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ám Kijev nem kért a korábban külügyminiszterként is dolgozó német politikustól annak korábbi puha oroszpolitikája miatt.
Az üggyel kapcsolatosan a december 8-án beiktatott kancellár, Olaf Scholz is megszólalt, aki irritálónak nevezte az ügyet, majd kijelentette, gyakran egyeztet telefonon Zelenszkijjel, de ő maga nem menne Kijevbe.
Az Olaf Scholz vezette német kormány Oroszországhoz való ambivalens viszonyát jól példázza, hogy sokáig fegyvereket sem voltak hajlandóak átadni Ukrajnának, sőt, márciusban még arról beszéltek, az orosz gáz és olaj embargója nem időszerű, az SPD–Zöldek–FDP-koalíció között pedig feszültség alakult ki, hogy küldjenek-e tankokat Ukrajnának vagy sem.
Eddig túl sok német politikus nem is járt Ukrajnában a háború kitörése óta; április közepén a kormánykoalíció egy-egy politikusa, a Bundestagban a külügyi, védelmi és európai bizottságok elnökei – Michael Roth (SPD), Marie-Agnes Strack-Zimmermann (FDP) és Anton Hofreiter (Zöldek) – is csak Ukrajna nyugati részén fekvő Lvivig mentek el, de
a kormány tagjai eddig nem látogattak az épp háborútól szenvedő országba.
A Scholz-kormányt ezért mind belföldön, mind külföldön bírálatok érik, finoman még olykor Volodimir Zelenszkij is megjegyzéseket tesz Scholzra. Azonban nem csak szavakkal nő a nyomás a kancelláron, ugyanis a 16 évnyi kormányzás után ellenzéki párttá váló egykori Merkel-párt, a CDU bejelentette,
decemberben megválasztott elnökük, Friedrich Merz hivatalos látogatásra megy Ukrajnába,
tudósít róla a ZDF alapján az Azonnali.
Azt jelenleg nem tudni, hogy az utazásra pontosan mikor kerül sor, a mainzi székhelyű közmédium csak arról ír, hogy Merz a közeljövőben utazhat Ukrajnába, és jelenleg nem tudni, hogy az ukrán elnökkel is találkozik, és hogy egyáltalán Kijevbe is ellátogat-e.
Jön fel a CDU, csökken a Scholzba fektetett bizalom
Ugyanakkor maga az utazás ténye nemcsak a Scholz-kabinet nemzetközi megítélését tépázza meg, hanem a német belpolitikára is hatással lehet,
ugyanis Merz és a CDU hiába támogatja a kormányt Ukrajna-politikájában, többször is kritizálta Scholzékat a lassúságok miatt, amiért szerinte kormány politikáját a „habozás, tétovázás, szorongás” jellemzi, de Merz korábban azt is szemére vetette Scholznak, hogy amikor a Bundestag a nehézfegyverek átadásáról szavazott, akkor a kancellár épp egy hivatalos látogatáson volt Japánban.
Emellett Merz ukrajnai látogatása a 2021 szeptemberi választások után válságba kerülő CDU-nak is segíthet, ugyanis ezzel egyrészt tematizálhatják a közbeszédet, illetve tovább növelhetik támogatottságukat a május 8-i Schleswig-Holstein tartományi választások előtt, ahol egyébként jelenleg ők kormányoznak egy CDU–Zöldek–FDP-koalíció tagjaként és a legnagyobb kormánypártként ők adják a miniszterelnököt is Daniel Günther személyében.
Egyébként nem valószínű, hogy a Saar-vidéken március végén tartott választáshoz hasonlóan – ahol 22 év után a CDU kikerült a kormányból – Schleswig-Holsteinban is elvesztenék a kormányzó szerepüket: a legészakibb német tartományban a közvélemény-kutatások
jelenleg 38 százalékpontra mérik a Günther vezette tartományi CDU-t, míg az SPD-t mindössze 19 százalékpontra,
míg országosan már fej-fej mellett van az SPD és a CDU. Ezek miatt valószínű, hogy a 2017-es tartományi választáson a szavazatok 32 százalékát megszerző jobbközép CDU még növeli is mandátumainak a számát Schleswig-Holsteinban, méghozzá az SPD és az FDP kárára.
Így hiába indult nehezen Merz karrierje a CDU elnökeként, május 8-án elkönyvelheti első, ukrajnai látogatása után pedig második politikai sikerét.
Nyitókép: Friedrich Merz / Facebook
