A járvány alatt a mindennapjaink részévé váltak a szájmaszkok. A maszkok ugyan segítik elkerülni a koronavírus-fertőzést, az eredetileg orvosi segédeszközöknek szánt maszkokban azonban műanyag is található, amely idővel mikroműanyagokká is lebomolhat.
A Frontiers of Environmental Science & Engineering című tudományos folyóiratban nemrég megjelent egy kutatás, amelyben a szakértők azt vizsgálták, pontosan mennyi maszkot is használunk el a járvány miatt. A kutatást még 2020-ban végezték el, az akkori adatok szerint
az emberiség havonta 129 milliárd maszkot használt el.
Ez azt jelenti, hogy percenként 3 millió orvosi segédeszközt tettünk az arcunkra.
A szakértők viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy a maszkokat a többség nem megfelelően dobja el, így ezek kijuthatnak a természetbe, vagy akár a vizekbe is. A lebomló műanyagok aztán olyan anyagokat bocsájthatnak ki magukból, ami káros lehet a vizek élővilágára, de még az ivóvizet is emberi fogyasztásra alkalmatlanná teheti.
A járvány előtt évente 300 milliárd tonna műanyagot gyártott az emberiség, ennek a nagy része szintén a szemétben végezte. A kutatók már régóta kongatják a vészharangokat a túl sok műanyag miatt, a járvány alatt azonban a plasztikgyártás az egekbe szökött. A szakértők szerint ez azért lehetett, mert a koronavírus miatt minden többszörhasználatos termékre úgy tekintettünk, mint potenciális veszélyforrásra, így újból teret nyerhetett az egyszer használatos műanyag.
A kutatók szerint viszont a kötelező maszkviselés lassan minden országban visszaszorul majd. Az Egyesült Királyságban például nemsokára a vírusvédelmi szabályozások nagy részét feloldják, mivel a britek szerint az omikron variáns miatt meg kell majd tanulnunk együtt élni a vírussal. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a maszkhasználat teljesen visszaszorulna, a kutatás írói szerint a maszkok a járvány alatt annyira beépültek a mindennapjainkba, hogy elképzelhető, az emberek maguktól is hordani fogják őket a vírusos időszakokban.
