Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Apja, Bodor Bertalan közgazdász volt és bankvezér, az Országos Pénzintézeti Központ elnöke, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítélték. Bodor Ádámot 1952-ben, 16 éves korában szintén elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt.
Miután 1954-ben a szamosújvári börtönből kiszabadult, egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955-1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult, ezt követően levéltárban, majd fordítóirodában dolgozott. Első novellája 1965-ben jelent meg a kolozsvári Utunk című folyóiratban, 1969-ben jelent meg első novelláskötete A tanú címmel. 1982-ben települt Magyarországra, majd 1984 és 1988 között a Magvető Kiadó szerkesztője volt.
1992-ben jelent meg Sinistra körzet című kötete, amely jelentős sikert aratott, számos nyelvre lefordították. További regényei: Az érsek látogatása (1999), Verhovina madarai (2011). Válogatott novelláit tartalmazó kötete Vissza a fülesbagolyhoz címmel 1992-ben jelent meg. Legutóbbi könyvét Sehol címmel 2019-ben adta ki a Magvető. Munkásságát többek között József Attila-díjjal (1986), Kossuth-díjjal (2003) és A Nemzet Művésze-díjjal (2019) ismerték el.
Fotó: Bodor Ádám Facebook
