Öt megválaszolásra váró kérdés a győri színház lebontása kapcsán

Pintér Bence 2020-05-12 17:48:00
Tényleg ilyen rossz állatpotban van a színház épülete? Tényleg utálja a győriek többsége az épületet? Az új kulturális negyed nem nyírja a ki a belvárost? Öt kérdés, amit a társadalmi egyzetetés során érdemes lenne megválaszolni.

Egészen váratlanul egy nagy horderejű ügy társadalmi egyeztetésének közepén találták magukat a győriek: minden előzmény nélkül, egy Kisalföld-interjúban került elő az ötlet, hogy a Győri Nemzeti Színház belvárosi épületét felújítás helyett lebonthatják, hogy egy új kulturális negyedben építsenek újat. Aztán Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) a külügyminiszternek nemrég kész látványterveket mutatott a Városrétre, az Árkád mellé álmodott új kulturális negyedről, majd Facebook-oldalán látványtervet tett közzé a színház helyére tervezett parkról.

Ha már társadalmi egyeztetés, mi is igyekeztünk szempontokat felvillantani: a témában szólalt már meg szakértő építész az épület védelmében, megkérdeztük olvasóinkat egy szavazáson, illetve megérdeklődtük az ellenzéki és független önkormányzati képviselők véleményét is, ahogy Jenei Ferenc, az LMP győri elnöke is kifejtette a véleményét.

Ezen felül pedig Győrben olyan unikális helyzetben vagyunk, hogy a fideszes polgármester hajlandó hosszasan válaszolni olyan újságíró kérdéseire is, aki nem tartozik a kormányzati propagandagépezethez, tehát interjút is tudtunk készíteni a témában Dézsi Csaba Andrással.

Az interjú után is maradtak azonban nyitott kérdések, többnyire azért, mert valójában három különböző téma és projekt keveredik abban a kommunikációs pakkban, amiről eddig szó esett.

Mik az érvek a projekt mellett?

Vegyük először sorra, egészen miket mondott a polgármester eddig az ügyről. Erre azért is szükség van, mert már most kezd nagyon kusza lenni az ügy, illetve a körülötte megjelenő érvrendszer: fontos tehát tisztázni, hogy pontosan miről is vitatkozunk.

Röviden tehát: 1.  színház épületének felújítása az épület problémái miatt nem éri meg a polgármester szerint, mivel az nem lenne gazdaságosan fenntartható, és egyébként sem szeretik a győriek; 2. a Borkai-érában elkészült felújítási terv egyébként is rossz, nem őrizné meg a sísáncformát és a parkolási rendszere túl drága; 3. a színház tere kihasználatlan a nap nagy részében; 4. egyébként is épülne több kulturális projekt, ezek pedig a színházzal együtt lehetnének egy helyen, az Árkád melletti egykori ipari területen; 5. az éppen az Árkád miatt is gyengélkedő belvárost mindettől függetlenül, más úton kell revitalizálni.

Mint láthatjuk, ez legalább kettő, de inkább három külön téma, amit érdemes külön is megtárgyalni. Az egyik kérdés a kulturális negyed kérdése; a másik a színház mostani épületéé, illetve az annak helyet adó téré; a harmadik pedig általában a belváros gyengélkedéséé. (A negyedik a finanszírozásé, de mivel elvileg minden itt szereplő projekt a Modern Városok Programon belül van, ezért ez nem feltétlenül jelent problémát a város költségvetésének.)

Vegyük hát sorra ezeket a témákat külön, és nézzük meg, milyen érvek és kérdések merülnek fel velük kapcsolatban!

1. Valóban nem éri meg a színház mostani épületét felújítani?

Innen indult minden: a Kisalföld-interjúban a polgármester két állítást tett: a győriek többsége szerint ormótlan az épület, aminek a felújítása egyébként sem érné meg, mivel „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális” Erre a két állításra egyelőre nem kaptunk igazán bizonyítékot.

Bár van olyan, aki azt állítja, hogy van egy mérés, ami szerint a győriek nagy arányban nem szeretik az épületet, ezt a felmérést egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Érzésre én azt mondom, hogy szerintem a téma legalábbis nagyon megosztó, tehát inkább szoros eredmény lenne, ha erről kérdeznénk a győrieket, mint egyértelmű verdikt. Ezt leginkább arra alapozom, hogy az interneten teljesen vegyes reakciókat láttam eddig, és arra, hogy – nem reprezentatív – szavazásunkon elsöprő többségben voltak a színház jelen épületét megőrizni kívánók.

Az épület energetikai állapotáról ugyanúgy nem láthatott még a győri publikum olyan tanulmányt, ami alátámasztotta volna azt, hogy „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális”, ráadásul annyira, hogy a polgármester szerint egy felújítás után is az lenne. Valószínű, hogy Dézsi Csaba András nem a levegőbe beszélt, mikor ezt mondta, ezért az interjúban is rákérdeztünk, de ott sem mondta el pontosan, hogy mi a speciális energetikai probléma. Sőt, még újakat tett hozzá: „Olyan rossz állapotban van a színház, hogy nagyon sok milliárdot kell arra költeni, hogy ne szakadjon be a teteje, ne ázzon fel a pincéje, az egész kinézzen valahogy.”

Összességében tehát egyelőre nem tudhatja a publikum, hogy szakmai szempontok alapján milyen állapotban van az épület,

egészen pontosan mennyibe is kerülne a megfelelő felújítása, vagy miért lehetetlen azt fenntartható állapotba hozni, ahogy azt a polgármester mondja – ebben a kérdésben tehát nehéz racionálisan dönteni.

2. Tényleg rossz a Borkai-érában elfogadott felújítási terv?

Ez az a pont, ahol Hartmann Gergely építész és a polgármester véleménye összeér, tehát mindketten úgy látják, hogy az elsődíjas terv nem jó. Hartmann szerint a terv alapján az épület még nagyobb lesz, mint most, és elveszik a mostani, jól ismert formája.

Dézsi Csaba András polgármester mindezek mellett még azt is hozzáteszi, hogy „a színház ára viszont hihetetlenül fel lett tupírozva”, ez alatt pedig elmondása szerint nem korrupcióra gondol, hanem arra, hogy az automata parkolási rendszer például 12 milliárdba kerül volna, és valójában nem működött volna jól. (Feltételezzük most a vita egyszerűségéért, hogy az új projekt nem lesz „feltupírozva”.)

Tehát az elsődíjas terv úgy tűnik, hogy tényleg nem lenne megfelelő. A kérdés az: következik ebből egyenesen az, hogy a felújítást teljesen el kell vetni, és teljesen új épületet kell építeni?

Vagy opció az, hogy új tervpályázatot írjanak ki, esetleg a korábbi pályázatra beérkezők között keressenek megfelelőbbet? 

3. Baj-e, hogy a színház területe kihasználatlan napközben?

Ez egy trükkös érv, hiszen a színház, illetve előtte a II. János Pál pápa tér valójában nem annyira kihasználatlan. Igaz, hogy a színházban főleg este van előadás, de magában a színházban nyilván egész nap folynak a próbák, tehát maga az épület működik, és van funkciója is. A polgármester az interjúban azt mondta, hogy ha talál valaki fenntartható, új funckiót az épületnek, akkor ő nem áll az ötlet útjába, ez azonban kissé hamiskás mondás, tekintve hogy egy színházépületnek nehéz más funkciót találni, mint amire megépítették.

A színházat forgalmas belvárosi utcák veszik körbe az egyik oldalon a Schweidel utca éttermeivel, kávézóival és kocsmáival, a másikon a postával, a harmadikon bankkal és buszmegállóval, bolttal.

A színház előtti tér maga egy nagy beton- és aszfaltrengeteg, ami valóban nem nagyon hívogatja üldögélésre a győrieket, de ahhoz, hogy ez megváltozzon, nem feltétlenül kell lebontani az egész épületet.

4. Kell-e a városnak kulturális negyed?

Erre a kérdésre nehéz nem azt mondani, hogy igen, ha leválasztjuk a színház lebontásának kérdéséről: nyilván jó lenne egy normális ifjúsági ház, koncertterem, konferenciaterem – ha mindez átgondoltan, fenntarthatóan épül, észben tartva a pécsi Zsolnay-negyed tanulságait, akkor ez egy teljesen jó projekt lehet, ami jól hasznosítja a városréti barnamezős ingatlanokat. Ehhez persze az is kell, hogy azok is el tudjanak jutni oda kényelmesen, akik ma mondjuk vidékről járnak szórakozni Győrbe – például a színházba, ami sétatávra van a pályaudvaroktól, miközben Városrétre a pályaudvarokról azért érdemesebb inkább busszal közlekedni.

A kérdés az, hogy muszáj-e ebbe a projektbe belerakni a színházat. Nyilván nem muszáj belerakni, tehát a kulturális negyed úgy is megvalósulhatna, hogy a színház a jelenlegi helyén újul meg.

A két kérdés összekötése persze hatásos politikai kommunikációs fogás lehetne, de fennáll az a veszély is, hogy ha a színház lebontásának szükségességéről a polgármester mégsem tudja meggyőzni a győriek döntő többségét (tehát a saját szimpatizánsain túl is még sokakat), akkor a projekt másik felével kapcsolatban is ellenérzéseik lesznek.

5. Ez az egész projekt nem küldi padlóra a belvárost?

Ezt a szempontot városstratégiai szempontból Hartmann Gergely vetette fel, Jenei Ferenc győri LMP-elnök pedig olyan szempontból dobta be, hogy az épület elhúzódó bontása, az azzal járó por és törmelék nyilván rossz hatással lenne a belvárosi üzletek, stb. látogatottságára.

Erre én is rákérdeztem az interjúban, mire a polgármester a következőt mondta: „Abszolút nem [gyengítené a belvárost]. Ott van az egyetem, amit egy dunaparti korzóval kötünk össze az új kulturális negyeddel. A fiatalok ki tudnak kerékpározni, ki tudnak gyalogolni, lesz egy Duna-korzónk...”

...ami, mint arra rögtön rá is mutattam, elkerüli a belvárost. (Nem is beszélve arról, hogy az egyetem és a városréti kulturális negyed – akárhonnan nézem – nagyon a két másik pontján van a városnak. Mondjuk úgy, hogy jó hosszú séta lesz azon a Dunakorzón végigmenni.) A polgármester erre arról kezdett beszélni, hogy a belváros most is haldoklik, most se mennek be oda a fiatalok, egyébként is meg kell újítani, ki kell találni, hogy mi legyen vele.

Ezek után viszont felmerül a kérdés: ha a belvárost is erősíteni kéne, akkor annak biztos az a legjobb útja, hogy az egyik fontos kulturális intézményt, ami miatt az emberek – még ha csak este is, de – bemennek a belvárosba, elvisszük onnan – ráadásul pont amellé a pláza mellé, ami már eddig is gyengítette a belvárost?

Erre lehet válasz az, hogy az új park (aminek látványtervéről most nem szólok részletesebben) bevonzaná az embereket, és igaz is, hogy a szűken vett belvárosban, a Baross út közvetlen környékén nincs igazán zöld park, vagy mondjuk egy játszótér – de nem olyan messze tőle van: a Batthyány park, a Bisinger sétány, a Mosoni-Duna partja.

Még csak most jön a társadalmi egyeztetés

Hogy világos legyen: én nem akarok kerékkötője lenni a várost fejlesztő elképzeléseknek. Személy szerint kedvelem, és meg is tartanám a színház jelenlegi épületét a megfelelő felújításokkal, de meggyőzhető vagyok ennek ellenkezőjéről, miközben a kulturális negyed ötletét szimpatikusnak tartom. Egyelőre azonban a fenti kérdések számomra továbbra is kérdések a két projekttel kapcsolatban, amelyekre nem lenne egyébként nehéz rövid úton válaszokat adni.

Azt is üdvözlöm, hogy a városvezetés az előző városvezetéssel ellentétben hajlandó a nyilvános vitára, és a polgármester külön várja az övétől eltérő véleményeket. Ezt a cikket azért is írtam meg, hogy mind a témával foglalkozó győri publikum, mind a városvezetés lássa, hogy milyen nyitott kérdések vannak, amelyeket egy társadalmi egyeztetés keretében valószínűleg meg kell majd vitatni.

Szólj hozzá!

Közös listát állít Budapesten és az EP-választáson a DK, az MSZP és a Párbeszéd

A közös EP-lista vezetője Dobrev Klára lesz, a lista első négy helyét a DK kapta.

Az önkormányzat bevonásával fog bármi is történni a szombathelyi Nagyszállóval

A parkoló kérdésben is minden segítséget meg fog adni a városvezetés.

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.