Csak remélni lehet, hogy már nem szivárog a bűzös gáz a szeméttelepre épült bevásárlóközpontba, a tulajdonos ugyanis inkább nem mondja meg, mit bütyköltek javítás címén. Az épületegyüttes egy olyan cégé, amelyik nem szereti, ha lemészárosközelizik, pedig a bonyolult cégháló több pontján is felsejlik a nemzet gázszerelője - írja cikkében az Átlátszó.
A hír csupán ennyi, július 11-én, több mint fél éves zárva tartás után újra kinyit Szombathelyen, a Körmendi úton a Zone Bevásárlópark. Köztudott, hogy a külvárosi center annak idején, több mint tíz éve egy rekultivált szeméttelepre épült, és az is, hogy a legszélső üzletben, a Müller drogériában egy ideje fura csípős szag terjengett a levegőben. A dolgozóknak gyakorta fájt a feje és hányingerük volt. A karácsonyi csúcs után aztán idén januárban hirtelen bezárták az egész komplexumot. Mi volt a gond? Sikerült megoldani?- próbált utánajárni a lap.
A tulajdonos, Mészáros Lőrinctől nem túl távol álló Diófa Alapkezelő Zrt. most mindenkit próbál megnyugtatni, három napos családi ünneppel hív az újra nyitásra – közleményben tudatta, hogy a műszaki hibát elhárították. A vásárlók és az üzletekben dolgozók közül azonban vannak, akik kétkedve fogadják a híreket: tényleg sikerült orvosolni a hibákat, és többé nem jön fel a földből az állítólagos “biogáz”? (Ami a legkevésbé sem bio.)
Mindeközben Szombathely önkormányzata Európa Uniós támogatásból új utat készülne nyitni a közelben, ami szintén a volt szeméttelepen vezetne át.
Kiderült, miért zárt be a szombathelyi Zone Bevásárlópark
ugytudjuk.hu Tegnap még csak annyit lehetett tudni, hogy műszaki okok miatt. Tegnap mi is megírtuk, hogy műszaki okok miatt átmenetileg zárva tart a Körmendi úti Zone Bevásárlópark. Kerestük, az egyik ott lévő üzletet, tőlük még nem kaptunk választ, a katasztrófavédelem pedig későbbre ígért tájékoztatást. Több olvasónk is írta, hogy a környéken fura szagot lehetett érezni.
A hét elején az Átlátszó is körbejárta még nyitás előtt a Körmendi úti centert. A hátsó traktus körül patkányméreg-dobozokat láttak, szép sorban kitéve, ezen kívül sok mást nem fedeztek fel. Átépítés, vagy nagyobb statikai beavatkozás nyomait sem találták.
A legszélső, legproblémásabb terület, a Müller üzlethelyisége azonban a center nyitása után is zárva maradt.
Ezt az Átlátszó kérdésére a Zone bevásárlóközpont is megerősítette. A Diófa Alapkezelő Zrt. ezt a választ adta: “A teljes épületre megtörtént a műszaki kivitelezés. A Müllerrel folynak az egyeztetések a továbbiakról, ezért valóban nem nyitnak még meg.”
Nem fűtöttek, mert hidegben kevésbé volt büdös
A bevásárlóközpont egyik üzletének munkatársai már évek óta érezték a fura szagot, és egy ideje állandó fejfájásra panaszkodtak. Jelezték is a munkáltatónak, de hosszú ideig nem történt semmi. Azt is hallani lehetett, hogy azért fűtöttek már tavaly decemberben is minimálisan az egyik boltban, mert a dolgozók a hidegben kevésbé érezték erősnek ezt a maró szagot.
“Lyukacsosak voltak az oszlopok, azok mentén jött fel a bűz. Bizonyos napokon erősebben lehetett érezni, de ha a csövek közelébe mentünk, akkor nem lehetett levegőt kapni. Nem a büdös oxigén jött fel, hanem valamiféle gyomorforgató gáz” – mesélték az Átlátszónak.
Az ott dolgozóknak nemcsak rendszeresen fájt a fejük, hanem gyakorta hányingerük is volt, ezt többen megerősítették. Megesett, hogy a legszélső üzletben a szénmonoxid-jelző is bejelzett. Tavaly a karácsonyi szezonban pedig a ugyanott a vásárlók is beírtak a panaszkönyvbe, volt aki kifordult a boltból az elviselhetetlen szag miatt. Állítólag karácsony előtt aztán az egyik vásárló kihívta a katasztrófavédelmet is, akik mértek, de nem találtak semmit.
Az üzlet dolgozói, ahogy a vásárlók közül sokan, tudtak róla, hogy az épület annak idején egy hulladéklerakóra épült, szerintük ez okozta a problémát.
Az érintettek úgy tudják, bár ezt mértékadó (hivatalos) helyről nem erősítették meg, hogy – metán- és kénhidrogén gáz jött fel az oszlopok mögül, ez okozta a fejfájást és hányingert.
Január 5-én aztán az egész bevásárlóparkot hirtelen bezárták. A center honlapján ennyi információ volt csak olvasható: „Kedves Vásárlóink! Január 5-től műszaki okok miatt a szombathelyi Zone Bevásárlópark átmenetileg zárva tart. A probléma megszüntetéséig szíves türelmüket kérjük.”
A városban gázszivárgásról is hallani lehetett. Eszerint az egykori hulladéktelep miatt megsüllyedtek a falak, a közművek csövei elmozdultak, és ez okozza a hibát.
A bezárást követően, még januárban, az Ugytudjuk is megkereste a Vas Megyei Katasztrófavédőket, akik azt az információt adták, hogy ők nem illetékesek ebben az ügyben - tehát nem volt olyan jellegű gázszivárgás, ami miatt a segélyhívót kellett volna hívni.
Nem mondják meg, mi volt a gond, mert úgysem értenénk
A centert üzemeltető Diófa Alapkezelő Zrt. marketing menedzsere, Maksay Éanna időközben újabb hivatalos közleményt küldött, amelyből kiderült, hogy “a szakcégektől kapott megoldási javaslatokat mérlegelve fél év alatt sikerült megfelelő műszaki megoldásokat eszközölni az épület területén, így a bevásárlópark biztonságosan nyithat újra július 11-én.” Ennyi.
Az újranyitás kapcsán azért mi is kíváncsiak lettünk volna még arra, pontosan mi volt a műszaki probléma, és sikerült-e azt azóta hathatósan elhárítani. Újabb levelet írtunk. Erre a tulajdonos Diófa Alapkezelő Zrt. ezt a választ adta:
“A műszaki részletekbe nem szeretnénk belemenni, mert rendkívül összetett, számos szakcég munkája van benne, és nem ezzel a területtel foglalkozóknak a részletezett adatok sok tartalommal, információval nem bírnának. Amint azt a bezáráskor jeleztük levegőminőségi méréseket végeztünk, melyek eredményei üzemeltetési megoldást és műszaki átalakítást igényeltek.“
Az Átlátszó informátora szerint – nem hivatalosan – az elmúlt fél évben a Müller Drogéria hátsó traktusánál becsövezték az oszlopokat, és kivezették az épületből a föld alól feljövő gázterméket.
Itt működtek a Pohl Emil-féle téglagyár gödrei, amit később telehordtak szeméttel
Az épületegyüttes alatt és mellette (sok hektáron), a parlagon heverő terület helyén, egykor a szombathelyi szeméttelep állt. Régen agyagot bányásztak itt, aztán a volt téglagyár gödreit elkezdték telehordani szeméttel. A szeméttelepet a nyolcvanas évek közepén zárták be.
Az idősebb generáció még emlékezhet is rá, de ha valaki megnézi a helyszínt, szabad szemmel is jól látható, hogy a bevásárlóközpont egy dombon áll, míg mellette a közeli Aldi-áruház már a síkon.
A régi Körmendi úti depót 1997-ben rekultiválták, azóta pedig részben már be is építették – itt épült meg a Volán-telep egy része, illetve a szélén bevásárlóközpont. A hátsó traktus egy részét azonban a Szova most is hulladéklerakónak használja.
A Körmendi út volt szeméttelep hasonlatos a magyarországi egyéb régebbi hulladéklerakókhoz. A hulladékgazdálkodási törvény 2000-es életbe lépése előtt ugyanis hiányzott a jogi szabályozás a kommunális hulladék (magyarul háztartási szemét) lerakásával kapcsolatban: minden településen üzemelt depó, sőt előfordult, hogy több is volt belőlük egy városban.
Spontán módon, műszaki védelem, tervezés és kellő körültekintés nélkül, többnyire évtizedekkel ezelőtt jöttek létre. A helyek kiválasztását nem előzte meg talajmechanikai vizsgálat, nem volt műszaki, engedélyeztetési, kivitelezési tervük, környezetvédelmi hatástanulmányuk – erről Kapolcsi Imre okleveles építőmérnök nyilatkozott korábban a Vas Népének.
Környezeti szempontból az egyik legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy nem készült a lerakók aljzatán mesterséges szigetelőrendszer: a hulladék közvetlenül a talajra került. “A talajon keresztül szennyeződött a talajvíz. És bár eleinte tömörítették a nyilvántartás nélkül érkező anyagokat, később ez is elmaradt. Egyre nőtt a lerakók területe. A szél a közeli kertekbe, ingatlanokra fújta a fertőző hulladékot. Az eredmény: kellemetlen szag és látvány volt.” – írták.
A hulladéklerakók esetében a rekultivációról általánosságban elmondható, hogy a cél a tájseb eltüntetése, a szennyezőanyag-kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása. A szilárdhulladék-lerakók tartalmát korszerű technológiával “becsomagolják”, hogy az esővíz ne mossa ki a szennyező anyagokat. A hulladékot záró, szigetelő réteggel fedik le, földdel letakarják, majd füvesítik, tehát helyreállítják a környezet eredeti állapotát, megoldják a csapadékvíz biztonságos elvezetését is. A helyreállított területet évtizedeken keresztül figyelik, hogy megtudják, nem sérült-e meg a “csomagolás”.
Egy környezetvédelmi szakember az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a Körmendi úti szeméttelepről annyit tud, hogy 1997-ben rekultiválták, amikor még nem voltak a szigorú uniós előírások. Bár az aljzatán valóban nem volt mesterséges szigetelőrendszer, szerencsére itt agyagos a talaj, így a káros anyagok kevésbé szivároghattak bele a város talajvizébe.
A rekultiválás után – magyarázta – általánosságban elmondható, hogy kerülni kell a szántóföldi hasznosítást, előnyben kell részesíteni viszont az új, EU-konform nemzeti erdőtelepítési programban megfogalmazott elvárásokat. A rekultivált lerakók utógondozási időszaka pedig átlagban 30 év.
A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint: “Még a jól kezelt szeméttelepek ülepedési ideje is csak 15 év, ha ez biztosan eltelt, általában nem lehet belekötni a parcella újrahasznosításába. Gond akkor van, ha ezt nem várják ki vagy valami miatt több időre lenne szükség. “
A volt Körmendi úti szeméttelep területe akkoriban a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonában volt, majd annak jogutódja, a SZOVA Nonprofit Zrt.-hez került. 2007-ben a volt szeméttelep területét megosztották, majd a leválasztott ingatlanon bevásárlóközpont építése kezdődött. A fennmaradó terület tulajdonosa jelenleg is a SZOVA Nonprofit Zrt.
A Zone Bevásárlóközpont 2008-ban épült, akkoriban még PARKcenternek hívták. Építtetője a Centermanagement Invest Hungary Beta Kft. volt, egy magyar beruházó társaság.
A Center Management lnvest Hungary Beta Kft. – tudtuk meg a szombathelyi önkormányzat jegyzőjétől, Károlyi Ákostól – 2007. december 20-án nyújtott be építési engedély iránti kérelmet a szombathelyi építési irodához. Az érintett ingatlan tulajdonosa az építési engedélyezési eljárás időpontjában egy budapesti cég volt. A városháza információi szerint az engedélyezési tervdokumentáció részét képezte a környezetföldtani tanulmány az altalaj és a talajvíz vizsgálatról. A kérelmező építési engedélyt 2008. márciusában kapott. A határozatban szerepeltek az érintett szakhatóságok állásfoglalásai, kikötései. Azonban biogáz elvezetésére vonatkozó kikötést ez a határozat nem tartalmazott.
A beruházás értéke körülbelül 2,8 milliárd forint volt. A szombathelyi üzletközpontnak hatezer négyzetméter bérelhető felülete lett, olyan nemzetközi cégek nyitottak itt üzletet, mint a Takko (ruházat), a Müller (drogéria).
A terület akkori tulajdonosa PARKcenter márkanevű kereskedelmi létesítmények beruházásával foglalkozott, Magyarországon ezen kívül legalább tizenöt-húsz hasonló bevásárlóközpontot (többek között Dunaújvárosban, Szekszárdon, Nagykanizsán, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Zalaegerszegen, Debrecenben, Miskolcon) hoztak létre.
Az üzletközpont akkor került újra előtérbe, amikor 2016-ban a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap kiskereskedelmi központjához került. A centert 2017-ben nevezték át Zone Bevásárlóparknak.
Spédertől Mészárosékig: NER-bárók ingatlanbiznisze
A Diófa Alapkezelőt 2009-ben alapították, jelenleg több mint 114 milliárd forint értékű az ingatlanbefektetésük, köztük Magyarország 3. legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot is kezelik. Honlapjukon közzétett adatok szerint részvényese 88,3%-a Takarékbank Zrt., kisebb részben a 5,1%-a a STATUS Capital Zrt. valamint visszavásárolt saját részvényekkel 4,0%-ban a Diófa Alapkezelő Zrt., és 2,6%-ban egyéni befektetők.
Takarékbank Zrt-t még 1989-ben hozták létre a szövetkezeti hitelintézeti integráció központi bankjaként. Legutóbb akkor került reflektorfénybe, amikor 2016 végén a Takarék Csoport többségi tulajdont szerzett az FHB Csoportban, amelynek korábbi vezetője Spéder Zoltán volt. Ő, bár Orbán Viktor bankügyi mindenese volt, kegyvesztett lett a NER-ben.
Nem sokkal később a korábbi FHB-csoport integrálásán túl 2017-ben 52 takarék fúziójával 12 regionális hitelintézet jött létre. A Takarékbank 46 éves elnök-vezérigazgatóját, Vida Józsefet Mészáros Lőrinc egyik legközelebbi bizalmasaként emlegetik – róla a NER üzleti hálózatát bemutató cikkünkben is olvashatnak.
A Diófa Alapkezelő kisebb részvényese, a STATUS CAPITAL Zrt. 2017 nyarán került Mészáros Lőrinc és az Opimus Group tulajdonába, jelenleg 75 százalékban Mészárosé.
A volt szeméttelep új utat is kaphat
Közel négy éve téma, hogy a régi szeméttelepen át egy új úttal akarják összekötni Szombathelyen a forgalmas, városból kivezető Körmendi és a Jáki utat. Az új út a Körmendi úti Aldi és a Zone üzletközpont között haladna (mostanában, a megkezdett út végén egy új bevásárlóközpont is épülget) , és a Jáki úti temető főbejáratának közelében csatlakozna be a Jáki útra.
A beruházással elvileg még egy összeköttetése lesz a Körmendi és a Jáki utaknak, könnyebb lesz megközelíteni a temetőt a KISZ-lakótelepről, és a pláza előtti körforgalom terhelése is csökkenhet. Egyelőre annyi tudható csak, hogy az új utat a város tervbe vette, és uniós pénzforrásra vár a terv, a Modern Városok Programjába van besorolva.
Más kérdés, hogy ezzel az új úttal a Zone Bevásárlóközpont mögötti, jelenleg üres területet – a volt szeméttelep parlagon heverő hektárjait – is szépen hasznosítani lehetne. A kérdés az, hogy vajon 1997-es állapotokhoz képest nem kéne-e újra megvizsgálni, rekultiválni ezt a területet, mielőtt nekiállnak ide is építkezni?
Egy biztos, a volt szeméttelep határában, már az uniós jogszabályoknak megfelelően működik most is hulladéklerakó, és ott áll – kihasználatlanul – a volt szeméttelep sokhektárnyi területe, üresen. Elvileg a rekultiválás óta pedig eltelt a 30 év.
Be lehet építeni a volt szeméttelep sok hektárnyi területét vagy sem?
Az Átlátszó kutatása során talált egy 2010-es anyagot a Szombathelyi városi TV honlapján, Nem kapott zöld utat a régi szombathelyi szeméttelep rekultivációja a Környezetvédelmi Felügyelőségtől címmel.
A hír 2010. februárjában lett feltöltve, és arról szól, hogy: “nem kapott zöld utat a régi szombathelyi szeméttelep rekultivációja a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Ez pedig egyik elengedhetetlen feltétele annak, hogy a város uniós támogatásra pályázzon. A mentesítésre viszont szükség lenne, mert a közel 20 méter vastag szeméten átszivárgó csapadékvíz veszélyezteti a város vízbázisát. A több mint 26 hektáros területen fű, és fák is nőnek. A Körmendi út melletti egykori szeméttelep már 24 éve zárva van. Erre hivatkozott a zöldhatóság, amikor nem adott zöld utat a rekultivációnak. Nem tartják szükségesnek a mentesítést. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke – (akkori alpolgármester, Marton Zsolt) viszont azt mondja, hogy a szeméten átszivárgó csapadékvíz veszélyezteti a város vízbázisát. Ezért fellebbeznek a döntés ellen. A pályázatról nem mondanak le.”
Mindenesetre azóta is azt beszélik, hiába történhet meg 1997-ben szeméttelep rekultivációja, a terület alatt azóta is folyamatosan mozog, lent a mélyben dolgozik a szemét, a talaj süllyed lefelé, és biogáz tört utat magának a talajfelszín felett.
Ezért is kérdezte meg az Átlátszó Szombathely önkormányzatától és jegyzőjétől arról, hogy foglalkozott-e ezzel a problémával bármikor is, 2008 óta a szombathelyi önkormányzat (vagy bármely hatósága)? Érkezett-e a Zone centerrel kapcsolatban bármiféle panasz?
A szombathelyi jegyzőtől, Károlyi Ákostól kapott információ szerint a Zone Bevásárlópark bezárásáról és újranyitásáról a szombathelyi önkormányzat és a hivatal sem rendelkezik semmilyen információval.
Kérdéseikkel a Zöldhatósághoz, a Vas megyei Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályához is fordult a lap, onnan ezt a választ kapták:
"A szombathelyi Zone Bevásárlópark működésével kapcsolatosan környezetvédelmi hatóságunkhoz sem panaszbejelentés, sem közérdekű bejelentés nem érkezett, a környezetvédelmi hatóságnak az újranyitás vonatkozásában intézkedési kötelezettsége nincs.”
Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy az 50-60 embernek munkát adó szombathelyi bevásárlóközpont ügyét annyira nem tartotta fontosak a fideszes városvezetés, hogy bezárása óta még csak a közgyűlésen sem vetették fel, hogy az üzemeltetőt megkérdezzék a zárva tartás okairól.
Az Átlátszó cikkét Pais-H. Szilvia jegyezte.
