Osztogatás után jöhet a kijózanodás - ez vár ránk a választás után

Bazsó Bálint 2021-11-18 07:03:00
Az Ugytudjuk.hu-nak nyilatkozó elemző szerint hiába az elszabadult hiány és az infláció, a kijózanítás csak a választás után kezdődhet meg.

Miközben a kormány gyors reálgazdasági kilábalásnak örvendhet, és a különböző társadalmi csoportoknak nyújtott adókedvezményekkel, extra juttatásokkal, a rezsi- és üzemanyagárak mérséklésével igyekszik javítani a választói közérzetet (és a kormányzati teljesítménnyel való elégedettséget), a háztartások elkölthető jövedelmének vásárlóerejét már rövid távon is negatívan befolyásolja a megugró infláció - mondta lapunk érdeklődésére Kovács János elemző.

Az elemző szemével blog szerzője szerint ugyanakkor utóbbi mögött nemcsak a gazdaság válság utáni stimulálása és a választás előtti osztogatás miatti költekezés áll, hanem olyan tényezők is, mint a forint tartós gyengélkedése, vagy a kibontakozó nemzetközi energiaválság. A kedvező növekedési mutatók mellett mostanra látványosabbá vált a makrogazdasági egyensúly megbillenése. A helyzetet némiképp rontja az Európai Bizottsággal való politikai kötélhúzás, ami átmenetileg forrásvisszatartással, egyúttal a nemzeti költségvetés számára többletkiadással jár.

Elmaradt az elemzők várakozásaitól a magyar GDP növekedése

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,1, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Magyarország bruttó hazai terméke 2021 harmadik negyedévében a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Választási buli után jöhet gazdasági másnap és a kijózanítás

Az elemző emlékeztetett Matolcsy György a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írására, amiben  a költségvetési hiány, a jegybankelnök az államadósság-ráta és a cserearányok romlására, az ikerdeficit veszélyére, valamint a magas inflációra hívta fel a figyelmet. A verdikt: "a növekedés helyreállítását követően hasonlóan gyors egyensúlyi fordulatra van szükség".

Ez a politika nyelvén annyit tesz, hogy - tekintettel a választási időszak logikájára - a jövő év második felétől restriktív lépésekre, nagyobb fiskális fegyelemre lesz szükség - ami ha lakossági megszorításokat nem is, takarékossági intézkedéseket, újabb vállalati különadókat vonhat maga után. Az állami túlköltekezést vissza kell fogni, adott esetben a gazdaság "hűtésére" is szükség lehet - mondta Kovács János.

A politológus ugyanakkor emlékeztetett: a korábbi Orbán-kormányok - a választási évek részleges kivételével - jellemzően komolyabban vették a deficitcsökkentési célokat, mint a 2010 előtti kormányzatok, ami egyrészt felismerés, másrészt kényszer is volt.

Így volt ez az 1998 és 2002 közötti ciklusban is, ahol 2001 jelentett fordulópontot, ahonnan a 2002-es kormányváltást követően nem sikerült visszakorrigálni, sőt, a 2008-as pénzügyi válság azért is ütött akkorát a magyar gazdaságon, mert addigra komoly strukturális és egyensúlyi problémák jelentkeztek. A helyzet ezúttal persze más (a válság természete is eltérő), de a romló egyensúly ezúttal is fokozott kitettséget von maga után.

Matolcsy György: Egy új és erős világgazdasági válság jöhet

Matolcsy György új és erős pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet legfrissebb cikkében, és ismét a szerinte felzárkózást hátráltató kormányzati gyengeségekre hívja fel a figyelmet, hibának tartva egyebek mellett, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett. Az MNB elnöke jelentős intézményi változásokat sürget a kormányzat szerkezetében és működésében, mert szerinte csak így kerülheti el az ország, hogy beleragadjon a „közepes jövedelmi csapdába".

Matolcsy is nagyobb elővigyázatosságot vár a kormánytól - folytatta Kovács János, amikor azt mondta: "Magyarországot gyorsan érhetik olyan pénzügyi sokkok, akár már a következő hónapokban, amelyekre most még a költségvetés egyensúlyi fordulatával fel lehet készülni, később azonban már nem".

Mint ismert, a jegybank idén júniusban indította el a kamatemelési ciklusát, azóta még öt alkalommal emelt alapkamatot. A jegybankelnök - Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi kritikája ellenére - többször is kijelentette: "a jegybanknak nincs se nyereség-, se árfolyamcélja", illetve "a Monetáris Tanács egyetlen horgonya az infláció". Várhatóan az MNB keddi döntése is mérsékelt hatással lesz az inflációra, ami jelenleg Európa-szerte magas.

Így lett sereghajtó Vas megye - minden megyébe több pályázati forrás jut, mint ide

A következő hét éves ciklusban mintegy 1800 milliárd forint érhető el a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. "A most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket" - közölte még november 2-án Varga Mihály pénzügyminiszter.

A választás után jöhet a hiánycsökkentés

Ami a politikai hatásokat illeti, a kormányzati válságkezelés komoly kihívások előtt áll, és az is egyértelmű, hogy ezeknek egyszerre szinte lehetetlen maradéktalanul megfelelni, így csakhamar újra kell priorizálni. Jövő tavaszig a pártpolitikai szempontok az elsődlegesek, hiszen teljesen érthető módon a kormány a lehető legjobb esélyekkel kíván ráfordulni a választásra, de már ezt megelőzően is szükség lehet hiánycsökkentő lépésekre. 

Ugyanakkor Kovács János szerint probléma, hogy a hangulatjavító többletkiadások, mint a nyugdíjprémium vagy a kisebb mértékű ágazati béremelések egy része fokozottan ki van téve az inflációs hatásnak, azok értékőrzéséhez újabb beavatkozásra van szükség, ami újabb költségvonzattal jár.

Úgy vélte: a járványhelyzet és a nyomában járó bizonytalanság társadalmi klímája, valamint a kampányidőszak intenzív kommunikációja polarizálja a válságkezelési intézkedésekkel kapcsolatos választói attitűdöket is. A publikus közvélemény-kutatások vonatkozásában egyre nehezebb tiszta pillanatképeket látni, miközben az igény egyre nagyobb volna. Emiatt még inkább rá vagyunk szorítva arra, hogy más, empirikus adatok, gazdasági mutatószámok alapján igyekezzünk támogatottsági trendeket, politikai kockázatokat elemezni.

Szólj hozzá!

Közös listát állít Budapesten és az EP-választáson a DK, az MSZP és a Párbeszéd

A közös EP-lista vezetője Dobrev Klára lesz, a lista első négy helyét a DK kapta.

Az önkormányzat bevonásával fog bármi is történni a szombathelyi Nagyszállóval

A parkoló kérdésben is minden segítséget meg fog adni a városvezetés.

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.