Mikorra lehet zöld a kereskedelem?

ugytudjuk.hu 2021-04-23 08:46:44
Egyelőre kérdéses, hogyan alakul a magyarországi, fenntartható vállalkozások sorsa.

Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin közös rendezvénysorozatot indított a múlt évben a hazai Zöld Gazdaság témakörében - írja a JövőTV.

Az eseményt élőben lehetett követni az Ökopolisz és az Új Egyenlőség Facebook-oldalán. A rendezvénysorozat előző része a energiaipar fenntarthatóságával foglalkozott, amelyről a JövőTV összefoglalót is készített.

A zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat, illetve zöld politikusokat szólaltatnak meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa.

A mostani rendezvényen olyan témákat boncolgattak, hogy:

  •  Mit értünk zöld kereskedelem alatt?
  •  Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?
  •  Kik a meghatározó szereplők?
  •  Az ország melyik részén vannak?
  •  Milyen szakpolitikák alakítják?
  •  Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást?

Fotó: Pixabay

Gébert Judit ökológiai közgazdász, filozófus, Szegedi Egyetem, a Zöld Egyenlőség podcast társszerkesztője kezdte a beszélgetést.

Kizárólag a kereskedelemre fokuszálni (a termelőtől a fagyasztóig eljuttatni az árut), nagyon szűk gondolkodási perspektívát jelent.

Nem tekinthetünk el attól, hogy hogyan zajlik a termelés, a felhasználás meg, hogy mire való az az adott termék.
A zöld kereskedelem, nem egyenlő az ökohatékonysággal.

NEM MINDEGY MILYEN TERMÉKEKKEL KERESKEDÜNK, ALAPVETŐ IGÉNYEKET SZOLGÁL-E KI, VAGY LUXUST.

Számottevő az is, hogy ki részesedik belőle, kevesen vagy sokan. A legfontosabb azért mégiscsak az, hogy kevésbé szűk módon tekintsünk magára a zöld kereskedelemre. Amit fogyasztunk sajnos javarészt nem is hazai termék, és rengeteg mindent hoz maga után.

Ökohatékonyság kérdése:

Nagyvállalat esetén felmerül a zöldre festés problémája, pl: újrafelhasználható csomagolásban szállítja a csillámporos gyerek műanyagjátékot, akkor ez zöldkereskedelemnek számítana, vagy inkább látszatmegoldásnak

A zöldkereskedelem fontos szereplői alulról szerveződő társadalmi vállalkozások. Alulról szerveződő társadalmi célokat kitűző szervezetek, nagyon nehéz helyzetben vannak, mivel szinte teljesen ellehetetlenítik őket. Ezért is fontos ezen szervezetek támogatása.

Fejes Ferenc zöld vállalkozó folytatta a beszélgetést.

Aki a kereskedelem fogalmát a beruházás irányába bővítené. A zöld gondolkozás szerinte életforma és mentalitás is egyaránt. 2010-ben csatlakozott az átalakuló városok mozgalmához, szervezetéhez. Ezen keresztül jött létre Kecskeméten egy bevásárló közösség, a Kecskeméti Szatyor, azóta sokan hoztak létre ilyen csoportokat. Ez gyakorlatilag a mindennapi kereskedelmi fogalmakat tisztázza magánkörökben.

Milyen drága például a bio- termesztés és forgalmazás. Ennek a minősítésére teljesen rátette a kezét az állami kontroll, továbbá a kereskedelmi és a fogyasztói szokások is. Nagyon nehéz egy biogazdálkodónak ennyi mindennek eleget tennie, nem beszélve az ezzel járó anyagi költségek kitermeléséről is.

Ezek a kis közösségek személyesen is meg tudják látogatni a termelőket, ezek nem bio termékek (minősítés szempontjából), ennek ellenére ellenőrzött egészséges termelési folyamatoknak tesznek eleget.

A NAGYÜZEMEI TERMELÉSRŐL TUDJUK, HOGY SOKKAL ROSSZABB MINŐSÉGŰ TERMÉKEKET FORGALMAZNAK, AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUK IS NAGYOBB, MINT EGY KISTERMELŐNEK, AKINÉL KISEBB SZEMÉTMENNYISÉG IS KELETKEZIK ÉS JOBB MINŐSÉGŰ ÁRUCIKKEL RENDELKEZIK.

A legtöbben, ha zöld dolgokról beszélünk mindenki az újrafelhasználásra gondol. Ez viszont nem ez az első lépcsőfok, aminek eleget kell tenni, hanem a csökkentés. Csökkentenünk kell azokat a tevékenységeket, amire nincs szükségünk, kevesebbet szállítani, termelni, ráfordítani. Ettől fog igazán a kereskedelem és a gazdaság is zöldülni.

A második fok az újrafelhasználás, nem összekeverendő az újrafelsolgozással, mivel ugyanazt a terméket használjuk fel újra ugyanarra a célra, csökkentettebb termelés, energia szállítás mellett, komolyabb munkaráfordítás nélkül.

A legutolsó fok viszont az újrafeldolgozás, ami nagyon sok szállítással, energiaráfordításával jár.

Nem mellékes a beruházás célú ipari kereskedelem (vonat, utak, akár bevásárló központok létrehozása). Meg kell találjuk hol és miként tudunk ebbe beleavatkozni. A felhasználok is be tudnak avatkozni, sőt szükséges is, hogy minél környezetbarátabb legyen. Viszont ehhez paradigmaváltás szükséges.

Csárdi Antal LMP Magyarország Zöld Pártja frakcióvezető-helyettese úgy folytatta:

Nem lehet a kereskedelmet önmagában vizsgálni. A szállítás alapvető problémája a kereskedelemnek. A felelősség első közben a fogyasztón van. Szükséges-e egy vasárnapi ebédnél 5 földrésznek az ételeit fogyasztanunk. Tényleg egyes import termékek irreálisan nagy távot tesznek meg. Fontos a tudatos gondolkodás, hogy mire van nekünk, mint fogyasztónak ténylegesen szükségünk.

Fair trade temékek:

Kinek van forrása megvenni? A munkajövedelemből fakadó egzisztenciális helyzet valószínűleg nem olyan minőségű, hogy ezeket meg lehessen engedni. Fenttartható-e a bevásárlás többezer km távolságot megtevő árucikkekel.

Mekkora ennek a hulladéktermelés mértéke. Sok zacskó nem lebomlik hanem mikróműanyaggá esik szét, ami itt marad velünk az ismert következményeivel.

A mindenkori kormányoknak be kell vezetni bizonyos szabályzókat, viszont a társadalomnak le kell raknia a voksát, hogy mennyire szeretné ezeket a tendenciákat a saját környezetében megváltoztatni.

A termelő területek folyamatos csökkenése miatt főleg a kiskereskedőknek a 40 km-es szabályt (miszerint 40 km-en belül kell értékesítniük a terméküket) szinte lehetetlen betartaniuk, hogy mindez a megélhetés színvonalán működőn. Érdekelté kellene tenni azokat a potenciális gazdálkodókat, akik hajlandók lennének zöld gazdaságokat művelni.

Ma nincsenek megfizetve azok az áruk, amiket a kistermelők termelnek meg. A felvásárlások során, általában kiszolgáltatott helyzetben vannak, és az önköltség alá kényszerítik az áraikat. A tudatos fogyasztó a legfontosabb, és itt a mindenkori kormány feladata, hogy tudatos fogyasztóvá nevelje a jövő generációját.

HA TÖMEGÉVEL JELENNÉNEK MEG A TUDATOS SZEREPLŐK A PIACON: TERMELŐ, KERESKEDŐ, FOGYASZTÓ, EZEK A TECHNIKÁK AUTOMATIZMUSSÁ VÁLNÁNAK.

Mi honnan van, igazolható lehetne, mindenki számára az elérhetőség és nyilvános lenne a szükséges információ.

Ezek a kis vásárló közösségek, mintákat adnak, felgyorsítják a tapasztalatok és ellenőrzések átvállalását. Egy régebbi gazdálkodó szabadon látogatható volt. Most a szabályokra hivatkozva a nagy, közép és kisüzem bezárja a termelését a szabályokra hivatkozva. A hatóságoknak nyilván lehet de a fogyasztók nem állíthatnak be egy üzembe megnézni az ottani körülményeket és munkamódszereket. A kis közösségek ezt változtatják meg.

Vissza kell szoktatnunk magunkat a szezonális termelések fogyasztására.

Társadalmi vállalkozás definiálása: kifejezetten egy társadalmi cél innovatív megoldására jött létre. A motiváció különbözteti meg, sokan kritizálják, de a profit nagyrészét mégis visszaforgatják az eredeti cél érdekében. A személyes érintettség mentén alakulnak ki, érzékelnek egy ilyen problémát.

Ökocímkék esete: komoly korlátok, nagyon sok esetben drágák ezért nem hozzáférhető egy csomó ember számára, plusz a kisvállalkozások is kimaradnak, mert nincs rá financiális keretük.

Hiába nagyon környezettudatos csak akkor tudnak fair trade címke közelébe jutni, ha csatlakoznak valami nagyobb lánchoz.

Vezetékes ivóvíz kérdése: nem lehet ezt a pazarlást támogatni vagy rossz minőségű vizet inni. Kevesen tudnak arról, hogy háztartási szűröket lehet építeni kis karbantartási igényűt.

Ez az ásványvíznél jobb minőségű vízzel tud szolgáltani. Nincs benne a csoportos tudatos gondolkodásban. Ennek lehet egy jó bázisa a kosárközösség.

Ezek segítségével alakulhatnak meg a pozitív tudatos fogyasztók. Az összefogás segíthet egyedül.

Szólj hozzá!

Közös listát állít Budapesten és az EP-választáson a DK, az MSZP és a Párbeszéd

A közös EP-lista vezetője Dobrev Klára lesz, a lista első négy helyét a DK kapta.

Az önkormányzat bevonásával fog bármi is történni a szombathelyi Nagyszállóval

A parkoló kérdésben is minden segítséget meg fog adni a városvezetés.

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.