fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Őrület határán - Nyilvános pénzégetéssel ér fel Orbán új CSOK-ja

Unyatyinszki György
2019. február 11. hétfő, 07:01
A piaci logika szerint egy szemvillanás alatt elnyeli az ingatlanárak emelkedése a kibővített CSOK-ot.

Vasárnapi évértékelő beszédében egy hét pontból álló családtámogatási programot, a CSOK kiterjesztését jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Szóval a magyar költségvetés terhére az alábbiakat tervezi meglépni a kormány:

 

  • Minden 40 év alatti nő az első házasságakor 10 millió forint kedvezményes kölcsönben részesülhet.
  • Bővítik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitelét, amelyet két vagy több gyermek esetén használt lakások vásárlására is lehet fordítani.
  • Már a második gyermeknél 1 millió forintot átvállalnak a nagycsaládosok jelzáloghiteléből.
  • Azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek és neveltek, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.
  • Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját, legalább három gyermeknél a legalább hétszemélyes új autó vásárlásához 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak autóvásárlásra.
  • Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást, 21 ezer új férőhelyet hoznak létre 3 év alatt.
  • Bevezetik a nagyszülői gyedet (gyermekgondozási díjat), így a nagyszülők is maradhatnak gyeden a szülők helyett - sorolta a miniszterelnök.

 

Mégis miért írom a címben azt, hogy ez felér egy nyílt pénzégetéssel?

 

A csok 2015-ös bevezetésének legáltalánosabb, kétségtelenül világosan érzékelhető tapasztalata az volt, hogy az egyébként is emelkedő ingatlanárakat még inkább bebikázta. Az új építésű ingatlanok ára lényegében teljesen elnyelte a támogatást. Baromi logikus: ha az állam ad kvázi ingyen pénzt, akkor azt köszönik szépen az ingatlanokat áruló tulajdonosok és beépítik az árba. Az ingatlanárak régiótól függően évi 5-15 százalékot emelkedtek. A legnagyobb emelkedés Budapesten és a megyeszékhelyeken volt, ugyanis itt épültek főként új lakások, amelyekre igénybe lehetett venni a támogatást. Az új építésű ingatlanok áremelkedése magától értetődően húzta magával a használt ingatlanok árát is.

 

A legmegdöbbentőbb, hogy miközben a szülőképes korú korosztály mindössze 4,1 százaléka élt a csokkal 2018 év végéig, ami egy kimondottan szűk réteg, a kormány által generált áremelkedés a szülésben érdekelt korosztály 95,9 százalékát hozta még nehezebb helyzetbe.

 

Ráadásul ez kétszeres bukta: a piac természete nem rejtély, ha olcsó pénz jelenik meg, akkor pillanatok alatt elnyeli azt. A támogatásként kifizetett milliárdok lényegében egy év alatt elinflálódtak, a támogatásból kimaradókat pedig még nehezebb helyzetbe hozta.

 

A használt ingatlanokra való kiterjesztése a csoknak tehát csak még inkább fokozza az árak emelkedését, miközben a támogatást igénybe vevők célcsoportja érdemben nem változik.

 

Tehát, akiken segítene a kormány, ők az inflálódás miatt egyre kevésbé tudják kihasználni a csokot, a negatív hatásai viszont az egész országot érintik. Ha ez nem a közpénz látványos elégetése, akkor nem tudom mi az.

 

A harmadik hatás is jelentős: vélhetően tovább fog növekedni a kereslet a kisebb-nagyobb felújítások miatt az egyébként is leterhelt építőiparban, ez pedig ott is áremelkedést fog várhatóan eredményezni. Őrült spirál.

 

De hogy a csokon kívüli pontokról is beszéljünk: a nagyszülők bevonása a GYED-be kétség kívül helyes lépésnek tűnik, sok szülő kaphat érdemi segítséget így a nevelésben, valamint segíti az anyák gyors visszatérését a munkaerőpiacra. A bölcsődei kapacitások ilyen mértékű emelése igen ambiciózus, de vélhetően nem a megépítésükkel lesz a probléma, hanem a működtetéssel. Óvónőből is hiány van, ráadásul a pályán való fizetés sem csábító, nevelők nélkül viszont nem működhet bölcsőde. Utóbbiakra is kitérhetett volna a miniszterelnök, de akkor nem csak sikerekről beszélhetett volna valószínűleg.

 

comments powered by Disqus
Van még itt cikk a témában:
Twitter megosztás Google+ megosztás