Új szervet fedeztek fel az emberben?

Önálló szervvé minősítették a bélfodrot, ami már eddig is ismertnek számított a kutatók előtt, pontos funkciója viszont nem igazán volt feltérképezve. Az átminősítéssel most nemcsak a működése, hanem a hasi és emésztőszervrendszeri betegségekben játszott lehetséges szerepe is alaposabban megismerhető – írja az Origo.

Az „új szerv”, a bélfodor az emésztőszervrendszerünk része, és sokáig úgy gondolták, struktúráját tekintve töredezett, különálló részekből áll össze. A legújabb kutatás ellenben azt találta, hogy tulajdonképpen egy egységes, folytonos felépítésű szervről beszélhetünk – olvasható a Science Alert tudományos portálon.

Az új eredményről szóló publikáció a The Lancet Gastroenterology & Hepatology című szakfolyóiratban jelent meg.

A bélfodor részletes anatómiai leírása már száz évvel ezelőtt megszületett, azonban mostanra kiderült, hogy minden, amit eddig tudtunk róla, helytelen – nem töredezett, komplex, hanem egyszerű felépítésű, egységes szerv” – mondta J. Calvin Coffey, az újonnan megjelent kutatás vezető szerzője.

Mi a bélfodor szerepe?

A bélfodor, más néven mesenterium egy hashártyakettőzet, a vékonybél rögzítésére szolgál. Az egyik legelső leírást Leonardo da Vinci készítette róla, ám évszázadokig nem tulajdonítottak neki kiemelt figyelmet.

A kutatók hosszú ideig úgy gondolták, különálló részekből áll össze, ezt cáfolták 2012-ben Coffey mikroszkópos vizsgálatai. Az elmúlt négy év azzal telt, hogy a szakemberek elegendő mennyiségű bizonyítékot szedjenek össze ahhoz, hogy a bélfodrot önálló szervvé lehessen minősíteni. Ez a publikáció megjelenésével hivatalosan mostanra történt meg.

Miért fontos az átminősítés?

Gyökeres változásokat nem hoz az emberi szervrendszerrel kapcsolatos ismeretekben, ám jelentősen kibővíti őket: új kutatási területe nyílhat meg az orvostudománynak, ami az egészség megőrzése szempontjából fontos eredmény.

Az elkövetkezendő időszakban a kutatók azt fogják vizsgálni, milyen szerepet játszhat – ha játszik egyáltalán – a bélfodor a hasi és emésztőszervrendszeri betegségek kialakulásában. Az ismeretek birtokában javíthatóvá válhat a betegek kezelésének hatékonysága.

„Most már kiterjedt ismereteink vannak az új szerv szerkezetéről. A következő lépés a funkció megismerése. Ha ezt megértjük, azt is tudni fogjuk, hogy mikor működik rosszul, és ezzel kialakul-e valamilyen betegség. Összességét tekintve új kutatási területet alapozhatunk meg” – vázolta fel a tanulmány konklúziójának jelentőségét Coffey.

 

(Origo)

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletek

A cookie célja az adott oldal minél magasabb színvonalú működésének biztosítása a felhasználó élmény növelése érdekében. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa. A cookie-k alkalmazásának tiltásával a Felhasználó tudomásul veszi, hogy cookie nélkül az adott oldal működése nem teljes értékű.

Bezár